Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

hogy egymás mellé kerüljenek azok területei, akik a közös munkára vállalkoztak.

31 E törekvések eredményeként létrejöttek az akkor összefoglalóan táblás csoportoknak nevezett, többé-kevésbé közös munkát tervbe vevő termelőközösségek. Nem kizárólagos jelleggel, de két jellemző vonását emelhetjük ki ezeknek. Az egyik-, hogy több helyen (Jászberény, Túrkeve, Tomajmonostora, Tiszagyenda, Tiszaföldvár, Mezőtúr) a közös utat választók egy része vagy egésze a Szovjetunióból hazatért hadifogoly volt.

32 A másik jellemző vonás, hogy — miként a megyei szövetkezeti felügyelő is kiemelte — a táblás csoportok a megyében főképpen rizstermelésre alakultak.

33 A táblás csoportok alakulásának eredményeit első ízben az október 8-i FÉKOSZjelentés mellékletét képező kimutatás foglalta össze.

34 E szerint 11 olyan község volt a megyében, ahol egyértelműen a táblás gazdálkodás felé vették az irányt. A szervezkedésnek ez a formája jobbára a tiszántúli részen volt jellemző. A táblás csoportok nagyobb része novemberben jött létre. Amíg október 26-án — a hónap elején kelt FÉKOSZ-jelentéshez hasonlóan — a megye szövetkezeti felügyelője azt állapította meg, hogy 11 községben van táblás művelés, addig november 25-én már 24 ilyen helyről tett említést.

35 A csoportok számának jelentős mértékű növekedése mellett is túlzás volt a FÉKOSZ-titkárnak az a november 28-i megállapítása, amely szerint a fölflbérlőszövetkezetek „már általában a táblás gazdálkodás fogalmával indultak el és közösen művelik a földet."

36 A szövetkezeti felügyelő által éppen ezidőtájt kibocsájtott kérdőíveknek a táblás gazdálkodás lehetőségeit tudakoló pontjára ugyanis több községből nem is válaszoltak, nem egy esetben pedig a közös munka elutasítását jelző választ adtak.

37 Földbérlőszövetkezet vagy -csoport keretében 1948 végéig 24 megyebeli községben indult meg a táblás művelés. A közös munka valamilyen módját választó csoportok száma azonban jóval több volt, mert egy-egy városban vagy faluban több is létrejött. 1948 december közepén Jászapátiból 8, Dévaványáról 7, Tiszaföldvárról 5, Kisújszállásról 7, Túrkevéről pedig 20 társulást jelentettek. Ekkor a megye területén összesen 107 táblás csoportot vettek számba 1.411 taggal és 6.135 kh területtel.

38 A közösen gazdálkodó termelőcsoportok létrehozásában 1948 őszén szerepet játszott a FÉKOSZ is. A kollektív gazdálkodás melletti állásfoglalás egyik példájáról a karcagi szakszervezetek 1948. december 22-i nagyaktívájának jegyzőkönyvéből értesülhetünk. A dokumentum szerint az értekezleten kijelentették: „A Kolhosz a legmagasabb mezőgazdasági forma. A kisparasztoknak maguknak kell rájönni ennek fontossá31 UMKL FM Tsz Főo. Szolnok megye 1951 Törökszentmiklós és 1950 Jászkisér. 32

MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 194., 173., 197. őe.; UMKL FM TszFőo. Szolnok megye 1949. Tiszaföldvár és 1951. Mezó'túr. 33 UMKL Debreceni kerületi szövetkezeti főfelügyeló'ség 95/1949. 34

c SZOT KL Szakmaközi Bizottság Szolnok megye 1948 - 3 36 35 UMKL Jász-Nagykun Szolnok vm. szövetkezeti felügyeló'ség 1294/1948. SZOT KL Szakmaközi Bizottság Szolnok megye 1948 - 2. 37 > UMKL Jász-Nagykun Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőség 1355/1948. 38

Uo. 52