Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
gára. Kiút a szövetkezet, ahol már a kulák nem diktálhat." 39 Törökszentmiklós esetében az 1949. januári felülvizsgáló bizottsági jelentés a termelőcsoport létrehozásában való közvetlen FÉKOSZ-vezetőségi közreműködéséről tudósított. 40 Túrkevén azt állapította meg a felülvizsgáló bizottság, hogy a városban 1948. október 1-én a földmunkás szakszervezetben — tehát a FÉKOSZ-ban — folytatott megbeszélés nyomán alakul* meg egy táblás csoport. 41 Különösen figyelemreméltó a jászkiséri FÉKOSZ-szervezet ilyen irányú tevékenysége. Jászkisérről 1948. szeptember 4—5-én a helyi párttitkár, a községi FÉKOSZtitkár és egy tanító vezetésével 22 tagú küldöttség látogatott Sarkadra, hogy a közös gazdálkodás korai kezdeteit képviselő — 1945 óta működő — feketeéri termelőcsoport munkáját tanulmányozza. A tapasztalatokról ,,a FÉKOSZ-ban több előadást tartottak", aminek eredményeképpen a községben 1948 őszén létrejött termelési társulás „elsősorban a feketeéren a gyakorlatban látott tapasztalatokon épült." 42 A táblás gazdálkodás helyzete 1948 végén még meglehetősen nehezen áttekinthető volt. A megye szövetkezeti felügyelőjének helyszíni tapasztalatok alapján összeállított december 11-i részletes, szöveges jelentése 43 folytonos változásokra utal. „Forrásban levő tömegmozgalom, amelyet teljesen kiértékelni nem lehet" — olvashatjuk a dokumentumban Túrkevére vonatkozólag. Karcagon „a szövetkezeti mozgalom cseppfolyós állapotban van, jó előkészítés után több csoport kialakulása várható." Dévaványán „további táblás alakulás van kilátásban", Törökszentmiklóson viszont „a csoportok még szétesőek". A változásokat jelzik, hogy egyes helyeken — így Túrkevén — további csoportok alakultak, más településeken viszont — így Tiszakürtön, Tiszasason — a táblás művelés abbamaradt, s ott csak 1949 második felében kezdték azt újra. A szövetkezeti irányító szervek a táblás gazdálkodás helyzetét vizsgálva megállapították, hogy a kérdés sürgős rendezést igényel. A létrejött sok apró csoport jó része ugyanis az 1948 végére kialakult formájában életképtelen volt. Szolnok megyében is - ahol az ország egész területén alakult táblás csoportoknak több mint negyede volt található 44 — mielőbbi beavatkozás mutatkozott szükségesnek. A megyei szövetkezeti felügyelőnek több esetben jelzett, Jászladányról szólva pedig tételesen is megfogalmazott állásfoglalása szerint a táblás gazdálkodás legnagyobb hibája a széttagoltság, „a csoportok működését össze kell hangolni és összevonni nagyobb csoportokba, hogy életképesek legyenek, mivel az a veszély fenyeget, hogy az apróbb csoportok széjjel fognak hullani." 45 1948 végén felvetődött az a javaslat is, hogy a 24 község közül csak hatban maradjon meg a táblás művelés, a többi helyen szüntessék meg. 46 A közös J SZOT KL Szakmaközi Bizottság Szolnok megye 1948 - 2. 4 ^UMKL I'M Tsz Főo. Szolnok megye 1951. Törökszcntmiklós. 41 Uo. 1951.Túrkeve. 42 UMKL FM Szociálpolitikai és Szövetkezeti Főosztály 33. 58.818/1948.; UMKL FM Tsz Főo. Szolnok megye 1950 Jászkisér. 43 UMKL Jász-Nagykun Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőség 1355/1948. 44 Figyclő 1972. december 20. 45 UMKL Jász-Nagykun Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőség 1355/1948. 46 UMKL Kereskedelem és Szövetkezetügyi Minisztérium Szövetkezeti Főosztály 102.735/1949. 53
