Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

sport területen dolgoztak, egyéb tevékenységi formáról csak kevés helyről tesznek említést a korabeli források.

2 A szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos aktivitásról nem áll rendelkezésünkre adat az EPOSZ létrehozása előtti időszakból. A parasztifjúság rétegszervezet életrehívására közel féléves előkészületek után került sor. Az első lépést 1947. október 18-án tették meg, amikor a négy pártifjúsági szövetség vezetői együttes ülést tartottak, hogy megbeszéljék a parasztfiatalokat érintő kérdéseket. Az értekezlet résztvevői nyilatkozatukban leszögezték, hogy miután „a dolgozó nép ellenségei kinyújtották kezüket a politikailag tájékozatlan parasztifjúság felé", kötelességüknek érzik ,,a fokozottabb összefogás és az együttműködés teljes megvalósítását". Mindezek valóra váltása érdekében létrehozzák a négy jelenlevő szervezet — a MADISZ, a SZIM, a NISZ és a FISZ — összekötő bizottságát, amely a napirenden levő kérdésekben való közös fellépés koordináló szerve lesz. A továbbiakban 9 pontban összefoglalták azokat a feladataikat, melyek megoldására mielőbb sort kívánnak keríteni. Ezeknek élére helyezték a parasztifjúság gazdasági és szociális problémáinak enyhítését, a fiatal munkanélküliek kereseti lehetőséghez juttatását, és a mezőgazdasági kollektív-szerződések betartása szigorú ellenőrzésének megszervezését a mezőgazdasági munkabérek leszorításának megakadályozása érdekében. Az október 18-án elhatározott összekötő bizottság létrejötte után rövidesen öszszeült az a konferencia, amely a parasztifjúság útját megjelölő program megfogalmazására volt hivatott. December első hetében jöttek össze a MADISZ, a SZIM, a NISZ és a FISZ országos vezetőségei, hogy „megvitassák a földműves fiatalok döntő kérdéseit, és megkeressék azokat a gyakorlati lehetőségeket és formákat, amelyek segítségével a parasztifjúság elhanyagolt kérdései megoldást nyernek."

3 A konferencia megtárgyalta a falusi ifjúság helyzetét és a megoldásra váró kérdéseit, és összeállította azt az 52 pontból álló határozatot, amelyet a parasztifjúsági munka vezérfonalának szántak, és a későbbiekben alapul szolgált az egységes falusi ifjúsági szervezet feladatainak kijelöléséhez. A dobogókői program néven ismertté vált dokumentum, amely tartalmazza „a paraszt ifjúság érdekvédelmének, művelődésének, szakképzésének, szabadidő-szervezésének és társadalmi tevékenysége kiszélesítésének időszerű tennivalóit",

4 alapvetően demokratikus program.

5 Egyértelműen állást foglalt 1 Az ifjúsági szervezetekkel kapcsolatban legátfogóbb - bar így sem teljes - kepét a főispán által 1947. májusában kibocsátott, a megye településeinek vezetői által a nyár folyamán kitöltött és visszaküldött kérdőívek adnak. A dokumentumban a szakszervezeti mozgalomról szóló részben szerepel egy kérdőpont, amely az ifjúsági szervezetek működésére vonatkozik. A válaszok egyes esetekben igen szűkszavúak, máskor részletezők, tehát nem azonos mélységűek, azonban ezzel együtt is összességében az adott időszakból a vizsgált tárgykörben ezek adják a legbőségesebb információkat. A kérdőívek a Szolnok Megyei Levéltárban találhatók a következő fondokban és tételszámok alatt: Szolnok megye főispáni iratai 384/1948.; 870/1947.; Túrkeve város közigazgatási iratai 180/1948.; Jászberény város közigazgatási iratai 541/1949.; Szolnok város közigazgatási iratai 704/1949. 3

Fiatalok 1947. december 9. 3. 4 Eleven ero (A KISZ történelmi emlékülésének anyaga 1968. december 10-12., Ifjúsági Lapkiadó Vállalat 1968/162.) A program teljes szövegét közli: Negyvennyolctól negyvennyolcig Bp. 1948. 1957-1958 26