Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

A szocialista gazdasági stratégia kidolgozásával párhuzamosan — s azzal szoros összefüggésben — került sor a politikai intézményrendszer átalakítására is, amelynek szerves részeként már 1947 őszén napirendre tűzték a tömegszervezeti kérdés átfogó megoldását. A tervek valóra váltása — a program részleges módosítása mellett — 1949 tavaszára túlnyomórészt lezajlott, bár szervezeti és tartalmi változások még a következő esztendőkben is történtek. A tömegszervezetek 1949 februárjától a Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront keretében egységes elvek alapján fejtették ki tevékenységüket. A szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtása szempontjából közülük a DÉFOSZ és az EPOSZ életrehívása, valamint a földművesszövetkezetek átszervezése bírt legnagyobb jelentőséggel. 1. Az EPOSZ létrehozása A paraszti tömegszervezetek közül elsőként az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége jött létre. 1948 tavaszán alakult meg az ifjúsági rétegszervezetek megszervezésének részeként. Az EPOSZ létrehozása előtt a parasztifjúságot a nagymértékű szervezeti megosztottság, jelentős tömegeiben pedig a politikai passzivitás jellemezte. Az MKP kezdeményezésére 1944 decemberében megalakított Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) ugyan kísérletet tett a fiatalok — köztük a falusi ifjúság — széles tömegeinek demokratikus célokért való összefogására, törekvése azonban csak részleges eredményt hozott. Az ország társadalmi és politikai életében kibontakozó harcok következtében először a szociáldemokrata párt hozta létre saját ifjúsági szövetségét (Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom), majd a kisgazdapárt (Független Ifjúsági Szövetség) és a parasztpárt (Népi Ifjúsági Szövetség). A MADISZ így a kommunista és a velük szimpatizáló fiatalok egyesülete lett.

1 Szolnok megyében mind a négy ifjúsági szervezetnek voltak helyi csoportjai, teljes hálózatot azonban egyik sem tudott kiépíteni. A megalakult községi szervezetek egy része is csak formálisan létezett, tényleges tevékenységet nem fejtett ki. Az ifjúsági mozgalom szervezettsége és aktivitása 1945 és 1948 között megyén belül is nagy különbségeket mutatott. A ténylegesen működő szervezetek elsősorban kulturális és Vö.: MOLNÁR István: Ifjúmunkás-mozgalom Magyarországon 1945-1950. Bp. 1981. 20-24. 25