Tóth Tibor: Szolnok megye levéltára. Ismertetés - Levéltári Füzetek 6. (Szolnok, 1981)

Az államosítás, de főképp a tanácsi kezelésbe vétel után (1968) jelentős fejlődés következett be a levéltár életében. A költségvetés csaknem ötszörösére, a létszám négyszeresére növekedett. Jelenleg 20 fő végzi a levéltár működésével kapcsolatos feladatokat. Ebből a vezetőkön kívül 4 fő foglalkozik a tudományos munkával. Az iratanyag mennyisége 1968 óta csaknem 40 százalékkal megnőtt és jelenleg 4011 iratfolyóméter levéltárunk anyaga. EIT i Iriennyiség alap- vagy középszinten teljes egészében rendezett. Az anyag teljes egészében mintaállványozott és dobozolt. A raktári rend sorrendisége teljesen megfelel a fondjegyzéknek. A jelenleg 5537 kötetes szakkönyvtárunk az elmúlt tíz év alatt több mint 1000 kötettel gyarapodott. A tanácsi kezelésbe vétel után felújításra kerültek az összes raktárhelyiségek és a teljes iratállványzat, valamint az irodahelyiségek és azok bútorzatai. Megkezdődött a levéltár korszerű technikai eszközökkel való ellátása is. Ez a folyamat az új levéltárba való beköltözés után teljesedett ki, amikor is a korszerű raktározás, feldolgozás, sokszorosítás, biztonsági filmezés lehetőségei, a kutatóterem, könyvtár, előadóterem, kényelmes munkahelyek, szociális helyiségek teszik színvonalasabbá a levéltárban folyó tevékenységet, s annak nyomán kisugárzó társadalmi hatást. 3. n levéltári feudális és kapitalista kori fondjairól és azok forrásértékéről Feladatkörünkben fontos helyet foglal el a megyei helytörténeti kutatások befolyásolása, segítése, konkrét művelése — kiadói tevékenységen keresztül is. — Közművelődési munkánk arra irányul, hogy levéltárunk adottságai, potenciális lehetőségei minél szélesebb körben társadalmilag hasznosuljanak. Igyekszünk a levéltár munkáját, tevékenységét — az adott lehetőségek határain belül — mind nyitottabbá tenni. Ennek fő formájaként a közművelődési és oktatási intézményekkel való szoros távlati és konkrét együttműködést tekintjük. Levéltárunkban 3 db Mohács előtti oklevelet őrzünk. Legrégibb eredeti iratunk egy 1422-ből származó a Blaskovics család iratai között található birtokadományozási oklevél. A feudális és a kapitalista kori anyagból forrásértéke miatt különösen kiemelkedik a Jászkun kerület levéltári anyaga. Ebből külön is meg kell említeni a nemesi közgyűlések és a Törvényhatósági bizottság jegyzőkönyveit (1573—1876) a hozzátartozó iratokkal együtt. Szólni kell továbbá a Jász-Kun kerület II. József féle közigazgatási iratairól, az összeírásokról, a Jász-Kun kerület törvényszékének és a különböző városok alkapitányainak iratairól. Az 1876-ban alakult Jász-Nagykun-Szolnok megye anyagában figyelemre méltó gazdagságban megtalálhatók a Törvényhatósági Bizottság iratai (1876— 1940), valamint az alispáni iratok (1876—1940). Az alispáni iratokon belül jelen7