Tóth Tibor: Szolnok megye levéltára. Ismertetés - Levéltári Füzetek 6. (Szolnok, 1981)

tős munkásmozgalmi gyűjteményt alakítottunk ki. Az 1945 előtti főispáni iratok teljes egészében hiányoznak, a megyei egyéb fő tisztségviselők és szervek iratai pedig rendkívül hiányosak. A járási főszolgabírói iratok közül csupán a jászapáti (1895—1944) és a kunhegy esi (1885—1944) kerülte el a pusztulást, de a megmaradt iratanyag is hiányos. Forrásértékük — többek között — abban áll, hogy sok megyei anyag tükröződik bennük. Levéltárunknak fontos városi fondjai vannak. Kiemelkednek gazdag és viszonylag folyamatos anyagaikkal Jászberény (1213—1944), Karcag (1624— 1944), Kisújszállás (1730—1944) és Túrkeve (1521—1944) városok. Ezekből külön ki kell emelni forrásértékük miatt a tanácsi és képviselőtestületi jegyzőkönyveket és a polgármesteri iratokat. Szinte teljesen elpusztult, illetve töredékessége miatt csekély értékű Mezőtúr és Törökszentmiklós városok 1945 előtti iratanyaga. Községeink közül említést érdemelnek — főként anyaguk folyamatossága és mennyisége miatt: Jászapáti (1395—1945), Jászkisér (1722—1945), Kenderes (1813—1945), Kunhegyes (1506—1945), Kunmadaras (1733—1945) és Kunszentmárton (1469—1945) községek iratai. A közigazgatás területi szakszervei közül a szolnoki Folyammérnöki Hivatal iratanyaga érdemel említést (1898—1944). A jogszolgáltatás területi szerveinek anyagai nagyon töredékesek, említeni — mennyisége miatt — csupán a Szolnoki Törvényszéket (1915—1944) és a Kunszentmártoni Járásbíróságot (1922—1943) érdemes. Intézetek, intézmények közül — elsősorban régebbi anyaga miatt — a Karcagi Gimnázium (1864—1948), a Kisújszállási Gimnázium (1850—1948), a Mezőtúri Gimnázium (1848—1948), a Szolnoki Verseghy Gimnázium (1799—1947), a Szolnoki Polgári Leányiskola (1899—1948), a Jászjákóhalmi rk. Elemi Népiskola (1780—1949), a Jászladányi rk. Elemi Népiskola (1894—1914) és a Kunszentmártoni Belterületi iskolák Igazgatósága (1856—1946) iratai érdemelnek említést. A fondcsoportban szerepel egy Karcagon felfektetett és 1955-ig folyamatosan kézírással vezetett, adatokat tartalmazó könyv, mely 1722-től évről évre feljegyzi Karcagon a ref. egyházhoz tartozó iskolaigazgatók, tanítók és tanárok neveit, valamint a növendékek, a tanulócsoportok és az iskola helyiségeinek számát. Közli a feljegyzés — többek között — 1820. évi január 1-i dátummal a „Nemzeti Oskola" rendtartását és tantervét. Ugyancsak itt található 1828-as dátummal a „Fiú oskolabeli Preceptoroknak" munkaköri és magatartásbeli kötelezettségeinek 19 pontban való felsorolása. A köztestületek anyagaiban — forrásértékénél fogva — viszonylag gazdag céhes anyag található. Fondjaik száma 17. Ezek csaknem kizárólag városokban működő, mesterségek szerint elkülönült, de egyes helyeken egyesült céhek iratait foglalják magukban. A köztestületek anyagának egy részét az ipartestületek, illetve az ármentesítő társulatok iratai alkotják. Említést érdemelnek a Szolnok és Vidéke Ipartestület (1884—1945) és a Középtiszai Ármentesítő Társulat Igazgatósága (1811 —1945) fondjai. Az ármentesítő társulatok anyagának külön értéke az iratok 8