Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

ELŐSZÓ A Szolnok megyei Levéltár bővítette feladatkörét, amikor a Levéltári Füzetek kiadványsorozatában megjelentette Vincze Sándor tanulmányát. A munka nem szokványos eseménytörténet - amint a szerző az összegzésében Írja - hanem " sokkal inkább annak a vizsgálata, hogy a közoktatáspolitikai szempontból rendkivlil dinamikus időszak / 1958-1973 / intézkedésrendszere milyen hatással jelentkezett egy kisváros gimnáziumában." Tegylik mindjárt hozzá, hogy kiváló közoktatáspolitikai, pedagógiai, matematikai, statisztikai felkészültséggel és hozzáértéssel, nemegyszer páratlan módszerrel elvégzett tudományos színvonalú vizsgálatokról és az ezeknek megfelelő következtetések levonásáról van szó. A munka tanulmányozása nagy figyelmet kivan, de ennek viszonzásaként feltárul és megelevenedik az olvasó számára középiskolai rendszerünk alakulásának egy izgalmas és dinamikus szakasza. Társadalmi rendszerünk fejlődése szükségszerűen felvetette a középfokú oktatás általánossá tételét. Túl az objektiv feltételek megteremtésén, szükségessé vált a középfokú oktatás új képzési céljának megfogalmazása és a célnak megfelelő struktúra kialakítása. A közoktatáspolitikai vezetés felismerte, magáévá tette az új igényeket, társadalmi szükségleteket, s maradéktalanul hozzáfogott a megvalósításhoz. Ám a gyakran szűkre szabott előkészítési időszak, a szükséges anyagiak hiánya, s nem utolsósorban egyszer-egyszer a kellő megfontoltság hiánya olyan intézkedéseket szült, amelyeknek egy részét rövid időn belül korrigálni kellett, vagy teljes egészében viszsza kellett vonni. Mindeme ellentmondások sokszor nyomasztó konfliktusain keresztül végtére is dinamikusan és pozitívan fejlődött és fejlődik ma is a középiskolai képzési . rendszerünk. A szerző munkásságát körültekintően vizsgálják és jjjéltat ják a lektorok, kiknek véleményéből szó szerint idézek: " Vincze Sándor munkájának érdekessége, újszerűsége éppen abban rejlik, hogy ezt az ellentmondásos közoktatáspolitikai mozgást egy kisvárosi, de nagy hagyományokkal rendelkező gimnázium átalakulásának konkrét folyamatával szemlélteti." A szerző kitűnő tájékozottsággal, kellő arányérzékkel tárgyalja korabeli dokumentumok alapján a középiskolára vonatkozó országos közoktatáspolitikai döntéseket, és " lépésről-lépésre " bemutatja, hogyan, mi módon realizálódnak ezek a döntések a megye közegen keresztül az iskolában: hogyan alakul az iskola képzési struktúrája, tanulólétszáma, a tanulók nembeli és szociális összetétele, az iskola tanulói bázisterülete. Képet kapunk arról a szinte emberfeletti erőfeszítésről, amellyel az iskolavezetés és a tanári kollektíva megteremteni igyekszik a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, amellyel - néha igen bizonytalan körülmények között is - igyekszik biztosítani az oktató-nevelő munka megfelelő szinvonalat. A munkának csaknem a fele az iskolai oktató-nevelő munka eredményességének vizsgálatával foglalkozik a vizsgált időszakbán. A munkának ez a része nemcsak történeti szempontból érdekes és értékes, hanem az iskolai funkcionálás eredményességének általános vizsgálati metodikájának szempontjából is. Az eredményvizsgálati rendszerben a szerző a fő figyelmet " a továbbtanulási eredményesség " vagyis az iskola felsőfokú funkciója eredményességének a vizsgálatára fordítja. Véleményem szerint ez utóbbi te-