Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 95 E szerint a felvett-végzett arányra legnagyobb relativ jelentőséggel a tanárellátottság bir; ezt megközelíti a tanári fluktuáció jelentősége; mig kb. félekkora relativ jelentősége van a végzettek számának» Utóbbi hatása depresszív /valamennyi aránymutatóra/. A felvett-jelentkező arányra legnagyobb relativ jelentőséggel szintén a tanárellátottság bir; ezt követi depresszív hatásával a végzettek számának jelentősége; mig legkisebb jelentősége a tanári fluktuációnak van. A relativ jelentőségekben nincsenek akkora különbségek mint a felvett-végzett aránynál voltak. A jelentkező-végzett arányra a tanári fluktuáció jelentősége volt a legnagyobb; ezt a tanárellátottság majd a végzettek száma követte. A relativ jelentőségek arányai itt még az első esetnél is széthuzottabbak. Az egyes független változók közötti kapcsolatok szorosságát a következő korreláoiós együtthatók /és négyzeteik/ adják meg: R

ll,17 = °'

76665 R 11,17 = 58

'

77 .2 1

11,18 = -0,6847; R

2

llfl8 = *S

t

88 *, 17,18 -0,69^0; R

~17,18 = ^

8

'

17 így legszorosabb a kapcsolat a végzettek száma és a tanári fluktuáció között /A közismereti tanári fluktuáció jórészt tanéri létszámnövekedést jelentett, ami a gimnáziumi létszám felfutásához kapcsolódott./, de szoros /és ellentétes változásu/ a kapcsolat a tanárellátottság és a tanári fluktuáció /a legjelentősebb tanári fluktuációt a tanári létszám szükséges mértékre való megnövelése jelentette, vagyis jórészt a fluktuáció - a maga legszélesebb értelmében - a megfelelő tanárellátottság biztosítása érdekében történt/, a végzettek száma és a tanárellátottság között is /a legtöbb gimnazistánk éppen akkor végzett, mikor még nem volt elegendő tanerőnk/. Ezeknek a felhasználásával a 93. oldalon megadott determinációs együtthatókat a következő táblázatok szerint lehet felbontani: Feltétel A felbontás adatai Jelentkező-végzett Felvett-jelentkező Felvett-végzett arányra hatás arányra hatás arányra hatás A végzettek számának direkt hatása 4,049 # A tanári fluktuáoió indirekt hatása /a végzettek számán keresztül/ 12,918 % A tanárellátottság indirekt hatása /a végzettek számán keresztül/ 6,561 % A végzettek számának és a tanári fluktuációnak a közös hatása -14,464 # A végzettek számának és a tanárellátottságnak a közös hatása 10,308 % A tanárellátottság és a tanári fluktuáció közös hatása -18,413 # 6,324 % 2,391 % 5,944 % -7,776 % 12,262 % -7,540 % 6,74 % 16,15 # 15,13 % -20,88 % 20,20 % -31,28 % R2

23,U = °'

959 * R2

19,11 = 11

'

605 * 1,11 " 6

'

06 * /A 93. oldal táblázatának 4. sora./ E szerint a végzettek számának összességében a jelentkező-végzett arányra való jelentéktelen befolyása mögött is bonyolult hatásegyüttes húzódik meg. Az első oszlop adatai alapján arra . következtethetünk, hogy a jelentkező-végzett arány javulására a tanári létszám növekedésének /fluktuáoió érdemi részel/ /2. sor/, s annak a körülménynek volt a legjelentősebb erősítő hatása, amikor a végzettek számának növekedésével már együttjárt a megfelelő tanárellátottság is /5. sor/.