Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
- 92 Az előző táblázat arra utal, hogy a felvett-jelentkező arányra lényegesen kisebb hatása van a tantárgyi eredményesség bármelyik vagy együttes mutatójának is, mint a másik két továbbtanulási aránymutatóra. Ezek között egyetlen hatás sem szignifikáns. így arra lehet következtetni, hogy a tantárgyi eredményesség elsősorban a jelentkezéseket befolyásolja. Erre az utóbbi évek időszakából legjobb konkrét példa az 1970/71-es tanév lehet, amikor különösen gyenge eredményű gimnáziumi osztályaink végeztek, s alacsony volt a továbbtanulók száma is. A fizika bármelyik tantárgyi eredményességi mutatójának sincs szignifikáns hatása /együttesen sem/ egyetlen felvételi eredményességi aránymutatóra sem. A matematika tantárgyi átlag és jeles arányszám együttes hatása egyedül a félvett-végzett arányra szignifikáns /p = 5 $ szinten/. A jeles arányszám direkt hatása majdnem csak a matematika-fizika tárgyak esetében nagyobb a tantárgyi átlag direkt hatásánál. Ez alól egyetlen kivételt a történelem jeles arányszámnak a felvett-jelentkező arányra való hatása képvisel. A félvett-végzett arányszámra a fizika kivételével mind a négy tantárgyi mutató együttes hatása szignifikáns, /A történelem, magyar esetében p = 1 %-oa szinten, a matematika esetébenp = 5 $-os szinten, a biológia esetében p = 10 %-oa szinten./ A jelentkező-végzett arányszámra a matematika-fizika kivételével mind a három tantárgyi eredményességi mutató együttes hatása szignifikáns. /A történelem és a magyar esetében p = 5 $os szinten, a biológia esetében p = 10 $-os szinten,/ Érdekes, hogy a matematika eredményességi mutatói a jelentkező-végzett arányt nem befolyásolják érdemben, a félvett-végzett arányt viszont igen. Külön-külön tekintve az egyes tantárgyi eredményességi mutatókat, osak a magyar, történelem, biológia egy-egy mutatójának van szignifikáns hatása valamelyik továbbtanulási eredményességi mutatóra. A jelentkező-végzett arányra p = 5 %-oa szinten szignifikáns hatása van a történelem átlagnak, p = 10 %-oa szinten a magyar és a biológia átlagnak. A félvett-végzett arányra csak a magyar átlagnak van /p = 10 #-os szinten/ szignifikáns hatása. A 75«, 76. és 82. oldalakon leírtakkal az előző táblázat 2. oszlopa hasonlítható össze. Az összehasonlítás eredményeként a történelem, magyar, matematika tárgyak eredményességi mutatóinak a továbbtanulásra való hatására vonatkozóan vonhatunk le következtetést. Az iskolai nevelő-oktató tevékenység feltételei változásának továbbtanulási arányok alakulására való hatását a*következő táblázat tartalmazza:
