Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 93 A feltétel megnevezése Jelen tkező-végze 1t arányra hatás Felvettarányra jelentkező hatás Felvet tarányr végze 11 a hatás A feltétel megnevezése Korr.e gyh,/r/ Det.egyh. , 2 . Szign. szint r 2 r Szign, szint /%/ r 2 r Szign. szint /%/ Nem fizikai dolgozó gyermekek aránya az összes végzettből +0,5238 27,^3 % 0,1 % +0,1335 1,78 % Nem +0,4812 23,15 % 1 % A fiuk aránya az összes végzetthez viszonyítva +0,4685 21,95 % 1 % +0,Í916 3,67 % Nem +0,4581 20,99 % 1 % Helybeliek és kollégisták együttes aránya az összes végzettből +0,1117 1,25 % Nem +0,1169 1,37 % Nem +0,1379 1,90 % Nem Az adott évben végzettek összes száma -0,097° 0,96 % Nem -0,3407 11,61 % 5 % -0,2463 6,06 j( Nem Az adott és előző három év átlagos közismereti tanárellátottsági aránya +0,1865 3,48 * Nem +0,3883 15,08 % 2 % +0,3812 14,53'% 2 % Az adott és előző három év közismereti tanári fluktuációjának összege +0,0549 0,30 % Nem -0,2382 5,675 56 Nem -0,0692 0,42 % Nem Ifetematikából jelest elérők aránya a végzettek között +0,3322 11,03 % 5 % +0,202^+ 4,100 % Nem +0,4265 18,19 jt 1 % A fenti táblázatban levő változók közül az első négy sorban a végzettek számára, különböző szempontú összetételére jellemzők vannak. Az 5. - 6. sorban a végzők képzési idejére jellemző tanárellátottsági mutatókat szerepeltettem. Az utolsó sorban a matematika jelesek arányszáma egy reprezentáns tantárgyi eredményességi mutató /amely az előző hatásvizsgálatok során már a továbbtanulási eredményesség lényeges befolyásolójának bizonyult/. A vizsgált tényezők közül nincs egy olyan sem, mely mindhárom továbbtanulási aránymutatót szignifikánsan befolyásolta volna. A jelentkező-végzett arányra szignifikáns hatása a végzett nem fizikai dolgozó gyermekek arányának /Vesd össze a 36. és az 56. ábráti/, a végzett fiuk arányának /Vesd össze a 18. és az 56. ábrát 1/ és a végzettek körén belül matematikából jelest elérők arányának volt. A felvett-jelentkező arányra szignifikáns hatással erősitő jelleggel csak a tanárellátottsági arány volt. Depresszív módon befolyásolta viszont ugyanezt a mutatót a végzettek száma. A felvett-végzett arányra a végzettek összetételére jellemző mutatók közül a nem fizikai dolgozó gyermekek és a fiuk aránya /Vesd össze a 18., 36. és 70. ábrákatl/, tantárgyi eredményességi mutatóként a matematikából jelest elérők aránya, a tanárellátottáági mutatók közül az adott és előző 3 év átlagos közismereti tanárellátottsági aránya hatott szignifikáns módon. Ebben a vonatkozásban összehasonlítást végezhetünk a 87-89. oldalakkal, s az összhang megerősíti - ha nincs is a két első között szignifikáns hatáskülönbség a jelen esetben -, hogy a végzett tanulók összetétele különböző jellemzői közül a nem fizikai dolgozó gyermekek aránya, a fiuk aránya s csak ezt követően a helybeliek és kollégisták aránya ilyen rangsorban volt a vizsgált időszakban a legjelentősebb hatással a továbbtanulási eredményességre. /Lásd: 91.oldal első sorai!/ Ugyanez a tendencia még erőteljesebben mutatkozott a jelentkező-végzett arányra hatásban. Ez összhangban van a 3.2. részben megállapítottakkal; részben a 4.1. rész 4. bekezdésében foglaltakkal. /Itt a 2-3. hely sorrendjében van egy eltérés. A teljes időszakra vonatkozó asszooiáoió vizsgálatnál a nemek szerinti különbözőség került a harmadik helyre./