Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
idején az esti haza járás körülményes, módosítanak ezen, s a 20 lánytanulót a diákotthon Dózsa György uti épületében helyezik el elég zsúfolt körülmények között. Ez is ideiglenes megoldás, s a következő tanévtől kezdve vissza kell térni a lányok magánházi elhelyezéséhez. Ezek a lányok azonban már diákotthonosoknak számítanak, és teljes ellátást kapnak." /13/ Nem vitás, hogy az uj koncepció felmerülésekor a lánydiákotthoni probléma megoldása az iskola további fejlődésének eminens feltételévé válik. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tanulói bázis elsősorban a lányok köréből növelhető. Az iskola igazgatója ezért 1959. március 6-án felterjesztést tesz a Városi Tanács VB-hez lánydiákotthon létesítése ügyében: "A lánydiákotthon létesítésére azért lenne szükség, hogy biztosítani tudjuk az iskola kapacitásának megfelelő létszámot, és ne maradjunk el fejlődésben a szomszéd gimnáziumoktól. A gimnázium nevelőtestülete foglalkozott a beiskolázás kérdésével. E téma tárgyalása közben az a nézet alakult ki, hogy iskolánk beiskolázási vonzásköre az utóbbi időben szűkült, mivel a szomszéd iskolák mellett lánydiákotthon működik." /lk/ A kérést az 1959. március 19-én tartott vb-ülés indokoltnak tartja /l5/, majd április 30án a volt csendőrlaktanya épületét erre a célra kiutalja azzal a kikötéssel, hogy az átalakítás hitelfedezetét biztosítani kell /l6/. Erre tekintettel a hitelfedezet biztosítása érdekében az iskola igazgatója megkeresi a Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályát: "Egy lánydiákotthon megszervezése azt jelentené f hogy a bejáró tanulók száma nagy mértékben csökkenthető lenne, sőt eddig máshová elment vagy éppen kimaradt lánytanulók felvételével az iskola tanulóinak és tanulócsoportjainak számát is növelhetnénk, ami éppen a szegény paraszt és munkás szülők gyermekeinek továbbtanulását segítené az eddigieknél nagyobb mértékben." /17/ Sajnos éppen az anyagiak miatt a terv nem valósul meg. így az iskola tanulólétszámának növekedése ekkor még nem vált lehetővé, s a későbbi években - e miatt is - rendkívül gyors extenzív fejlődés következett be az iskolában, amivel, a feltételek csak igen korlátozottan tudtak lépést tartani. Az előkészítő tevékenység körébe tartozik, hogy az MTVB Művelődésügyi Osztálya utasítására /l8/ 1959. április 30-án tantestületünk értekezleten vitatta meg a tanulók túlterhelésének kérdését /noha azzal 1958. december 19-i nevelési értekezletén is foglalkozott/. Éppen az utóbbi körülményre tekintettel sok érdemi észrevétel nem hangzott itt el, de azért néhány olyan tényező említést nyert, mely az 1971-es felülvizsgálat során is szerepelt. így az esetenként terjengős számonkérés, mely korlátozza az uj anyag megfelelő elmélyítését, mely azzal a következménnyel jár, hogy a tanulónak tul sok marad otthonra, a meggondolatlan házi feladat adás /főként matematikából!/, meiy szintén az otthoni terheket növeli, az erőn /és képességen!/ felüli órán kivüli feladat vállalás egy-egy tanuló részéről stb. Ha mindezek a rendezvények és törekvések már az iskolareform előkészítéséhez tartoznak is, mégis azt kell megállapítanunk, hogy megyénket ebben a tanévben még nem túlzottan érintette az érdemi kísérletező, előkészítő tevékenység /vagy legalább is az a fajta tevékenység, mely szinte "Achilles-sarkává" vált a reform első időszakában a gimnáziumok korszerűsödésének, ti. a politechnikai oktatás/, ami leginkább Szurmay Ernő megyei középiskolai általános felügyelőnek az 1958/59-es tanévről készített jelentéséből tűnik ki: "A megye Xk általános gimnáziumában, 3 mezőgazdasági, 1 ipari és l közgazdasági technikumában, egyetlen tanítóképzőjében /A megye középiskolai hálózata ugyanaz, mint az az 5, ábrán látható - a szerző megjegyzése./ az 1958/59, tanévben megfelelő tárgyi és személyi feltételek közepette folyt az oktató-nevnlőmunka. Ha az 1957/58. tanévet a konszolidáció jellemezte, akkor 1958/59. a pezsdülés éve volt. Mint ahogyan az iskolai élet megnyugvása, a kedélyek lehiggadása, a frontok tisztázódása szoros összefüggésben állt az 1957/58as esztendő általános társadalmi, gazdasági és politikai konszolidációjával, ugyanígy az
