Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

Iskolai élet idei nekilendülése, forrongó pezsgése is szoros kapcsolatban áll ezekkel a korszakos jelentőségű eseményekkel illetve dokumentumokkal, amelyeket a művelődéspolitikai irányelvek megjelenése, az őszi választások, a koratavaszi tsz felfejlesztés, a Tanácsköztársaság kO. évfordulójának megünneplése, a felszabadulás utáni magyar irodalom értékelését tartalmazó pártdokumentum közzététele, a tervezett iskolareformmal kapcsolatos tárgyalások, a kötelező ideológiai továbbképzés vizsgái, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. Kongresszusa és a 7 éves terv irányelvei, a békemozgalom 10 éves fennállása és a genfi találkozó fémjeleznek. Mindezen közvetlenül vagy közvetve ható tényezők eredőjeként még "legálmosabb" tantestületeink, iskoláink élete is mozgalmasabbá vált, s ennek következtében a tavalyinál előnyösebben alakult a nevelőmunka színvonala." /19/ A politechnikai képzést illetően utal a jelentés arra, hogy a tanévet alapos elmaradással kezdte a megye. Az a téves hiedelem akadályozta a munkát, - tartalmazza a jelenté« — hegy a minisztérium intézkedését be kell várni. így csak a szolnoki fiugimnáziumban indult meg a szervezett, államilag is támogatott munka, /2k. ábra/ Az iskolareform ügyében az MSZMP 1959. november 30 - deoember 5 között ülésező VII. Kongresszusa hozott határozatot: "Közoktatásunkat meg kell reformálnunk. Iskoláinkat az oktatás világnézeti tartalmát illetően következetesen szocialistává kell tennünk. Közelebb kell hoznunk az iskolát az élethez, aminek lényege a korszerű műveltség biztosítása mellett - és azzal együtt a politechnikai képzés bevezetése az általános iskolákba, a középiskolákban pedig annak lehetővé tétele, hogy a tanulók az iskolai tananyag mellett egy szakmát is elsajátítsanak. Felsőoktatási intézményeink szakmailag jól képzett, ugyanakkor kommunista fiatal szakembereket adjanak az országnak. Iskolarendszerünk megreformálása igen gondos előkészítést kivan, és megköveteli saját közoktatásunk tapasztalatainak, valamint a nemzetközi tapasztalatoknak a leggondosabb figyelembevételét. Ezért kezdeményezte a párt,és határozta el a Minisztertanács egy szélesebbkörü reformbizottság létrehozását, amely kellő időt kapott a reform alapelveinek kidolgozására." /20/ Miközben az iskolareform téziseinek összeállításán még dolgozott az Iskolai Reformbizottság, már nagy léptekkel haladt előre az 5+1-es oktatási forma kiterjesztése a gimnáziumokban. Megyénkben az az elsődleges törekvés, hogy behozzuk a politechnikai képzés, a munkára nevelés terén mutatkozó lemaradást általános iskolai és középiskolai téren egyaránt. 10 középiskolában szándékoznak bevezetni az 5+1 napos tanítást /szolnoki fiu-lány, Törökszentmiklós, Kunszentmár

ton, Jászapáti, f±«zafüred, Turkeve, Jászberény flu, Mezőtúr fiulány/. /21/ ( /2^.ábra/ Az első szélesebbkörü tapasztalati összegezést tehát erről a középiskolai általános felügyelő az 1959/60-as tanév végén készíthette* Az összegezésben szól arról, hogy a hosszú ideig tartó intellektuális képzés eredményeként a gyengébb szellemi képességű tanulóink szinte elnyomorodtak. Önbizalmuk megrendült, és maguk sem hittek munkájuk sikerében. Éppen ezért munkájukat fölösleges nyűgnek, tehernek érezték. Ezek a tanulók most örömmel lát ják, és tapásztalják~azt, hogy" ök~ I s~ár~f§k"e1s~] hasznos Tagjai . lehetnek szooialista társadalmunknak.