Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- Ik lazábban ugyan /0,lló/ de mégis a növényvédő-gépész szakközépiskola kapcsolódott jobban a továbbtanuláshoz, ha párként a gimnáziumot szerepeltettem. Ami ezekből a továbbtanulási funkció szempontjából különösen izgalmas, az a növényvédő-gépész és a közgazdasági szakközépiskola összehasonlításának előbbi eredménye. Ez ugyanis nagyon kifejezetten mutatja, mennyivel szorosabban kapcsolódott a továbbtanuláshoz az a szakközépiskola, amit a közgazdasági felváltott. A 72. tábla alsó hat sorában a különböző tanulási körülmenyekkel rendelkező rétegeket /összes és gimnáziumi vonatkozásban/ állítottam alternativ párokba. Az eredmények összes és gimnáziumi vonatkozásban egyaránt megerősítették a 36. tábla adatait. Az összes végzettek körén belül helybeli-kollégista-bejáró rangsor, a gimnáziumot végzettek körén belül kollégista-helybeli-bejáró rangsor alakult ki a felsőoktatási felvételekhez való kapcsolódás szorosságának asszociációs mutatója szerint. Ez összhangban van a 36. tábla felvett-végzett oszlopának vonatkozó adataival. Az előző mutatók a továbbtanulási eredményesség több komoly gondját érzékeltették. Nem nyugodhatunk bele - bár ez országos gond része - hogy a lányok és a fizikai dolgozók gyermekei állandó továbbtanulási hátrányban legyenek. Mindenek előtt azt is meg kellett vizsgálni, hogy a legfontosabb együtthatók időben milyen változást mutattak. Ezt tartalmazza a 92-96. ábra. A 92, ábra azt fejezi ki, hogy a vizsgált időszak kezdetétől 1967/68-ig a nem fizikai dolgozó gyermekek továbbtanulással való asszociációja szorosabbá vált. /Ez kedvezőtlen tendencia voltl/ 1967/68-tól viszont ez a kapcsolat tendenciózusan lazult elég jelentősen. Mindezek mögött látni kell a tudatos erőfeszítéseket. /Lásd ezzel összhangban: 3.2.1,-nek a 13. bekezdését és az 58. ábrát, valamint 3.2,2.-nek az 5-6. bekezdését és a 65. ábrát!/ Ugyanilyen kedvező tendenciát fejez ki e szempontból a 93. ábra is /szakközépiskolások/. Hasonló kedvező tendenciára utal a lányok szempontjából a 9k. ábra. Bár az eredeti adatok jól mutatják azt is, milyen rapszodikus ingadozás van e vonatkozásban. A 95. ábra pedig arra utal, hogy 196^/65-től a bejárók továbbtanulás szempontjából hátrányos helyzete ősökként. /Lazult a kapcsolat szorossága a helybeliek-kollégisták együttes száma és a továbbtanulók száma között./ Ez azonban túlságosan is "kétélű" eredményi Ebben ugyanis a kedvezőbb adottsággal rendelkezők továbbtanulási eredményességének romlása is benne van, A 96. ábráról az adatok kevés száma miatt még meggyőző következtetést levonni nem lehet, 4,2, Korrelációs összefüggésvizsgálatok a továbbtanulási eredményesség különböző mutatói és determináló paraméterei között /gimnázium/ Az elemzésnek ebben a részében már csak a gimnáziumot végzettek továbbtanulásával foglalkozom. Elsősorban azért, mert e 15 év alatt még ők alkották a döntő többséget /Lásd: 3,2.-nek a k. bekezdését]/, továbbá azért, mert a teljes időintervallumra vonatkozóan kívántam az elemzést végezni, harmadrészt azért, mert ennek az iskolatípusnak elsőrendű funkcióját alkotta mindig a t ovábbtanulás. A vizsgált időszakban az iskolában 37 gimnáziumi osztály végzett /n = 37/. E 37 osztály ilyen csoportosításban képzett továbbtanulási mutatói alkotják a vizsgált regressziós függvény sztochasztikus függő változóját. A sztochasztikus független változókat azok a dimenziók alkotják - néhány kivétellel -, amelyeket a 3.2, részben soroltam fel.