Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
- 75 fi részben Így eleve kiesett az iskolaszerkezet különbözőség© az ott említettek közül. Nehezen volna metrizálhatő a tanulóJ bázisterület változás, Így ezzel - az eddigieken tul /lásd; 3»2.'l,/ - már nem foglalkozom. Nem foglalkozom továbbá a tárgyi feltételek változásának hatásával, mivel azokban az utóbbi években történt döntő Javulás, mely még nem értékelhető. Végül e részben nem foglalkozom az egyéb tényezők hatásénak vizsgálatával sem. Megvizsgáltam, hogy a felvétel szempontjából iskolánkban legdöntőbbnek bizonyult tárgyak utolsó tanulási évben elért jeleseinek száma mennyiben determinálja az adott osztály ból felvettek számának alakulását. Bevezetésként megvizsgáltam, hogy a biológia, történelem, magyar, fizika, matematika tárgyak jeleseinek száma milyen szoros kapcsolatban van a felvettek számával, s mivel itt a* oksági összefüggés feltételezhető, milyen mértékben determinálja azt /ezt a korreláoiós együttható négyzete mutatja/. A továbbiakban az adott sorrendben a tárgyak jelesei számát jelölje: x x , x. , x , x a felvettek számát x . 3 ' 5 6 ' A szémitások eredményét a következő táblázat tartalmazza: =s» Tantárgy Korr.egyh,/r/ Det.egyh./r / Szignifikancia-szint /%/ Történelem +0,5751 33,07 # P = 0,1 # Magyar +0,53^+3 28,5** # 0,1 % Fizika +0,48iH 23,^3 # 1,0 % Matematika +0,if623 21,37 % 1,0 % Biológia +0,^237 17,95 % 1,0 % Az egyes korrelációs együtthatók között p = 10 % szinten sincs szignifikáns eltéx^és. így az előzőek - a sorrend ellenére - csupán azt igazolják, hogy az előbbi öt tárgy jeleseinek a száma - meglehetősen laza, ám magas szinten szignifikáns - kapcsolatban van a felsőoktatásba felvettek számával. Ismeretes, hogy a mélyebb elemzéshez több dimenziós regresszióanalizisre van szükség. A "enti hatásokban ugyanis mindazok hatások is jelentkeznek, melyek az adott tárgy jelesei számának alakulásával kapcsolatban vannak. Minthogy a tárgyalt időszakban a "kitűnő" szemlélet divott, nyilván több-kevesebb kapcsolat szükségszerű is volt az egyes tárgyak jelesei száma között. így az előbbi eredményekkel semmiképpen nem lehet elintézettnek venni a tantárgyi eredményességi mutatók hatásának vizsgálatát. Ezért fokozatosan növeltem a független változók számát, s igy lépcsőzetesen pathanalizis segítségével /203/ 2-3-^ változó használatával megvizsgáltam az előbbi öt tárgy jelesei számé-, nak direkt, indirekt és közös hatásét a felvettek számára. Előbb tantárgyhármasokát alkottam, s azok hatásait kezdtem Lzsgálni /ehhez persze a tantárgykettesek hatása is szükséges volt, hogy lehetőleg szűkíteni tudjam a változók számát/. Három
