Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

T 73 nazista fiuk rétege az egyetemekre jelentkezéshez, s ezt szintén elég magas mutatószámmal a nem fizikai dolgozó szülők gyermekeinek rétege, végül - elég laza kapcsolatot kifejező mutatószámmal - a gimnazista helybeliek és kollégisták együttes rétege követi, így leginkább húzódnak az egyetemre jelentkezéstől a gimnáziumot végzett lányok, a fizikai dolgozó szülők gyermekei, a bejárók és albérletesek. Ugyanez a helyzet, az egyéb felsőoktatási intézménybe jelentkezés tekintetében is /71. tábla k. oszlop, 89. ábra/. Ellentétes viszont a gimnáziumot végzettek körében az egyetem és az egyéb felsőoktatási intézmények felé orientálódás előbbi rétegek szerinti mértékének sorrendje /90. ábra/. Az utóbbi intézmények felé leginkább a helybeliek és kollégisták, legkevésbé a fiuk "vonzódnak" /sőt az asszociációs együttható negativ, igy kissé a fiuk "tasziLódnak"/. A 71. tábla 5. oszlopa a tényleges egyetemi felvételekhez való kapcsolódás szorosságát jellemzi. Az összes végzettek körében legszorosabb kapcsolatban az egyetemre való felvételekkel a végzett fiuk száma van; ezt a nem fizikai dolgozó szülők gyermekeinek a száma, majd a helybeliek és kollégisták együttes száma követi. Ennek megfelelően az egyetemi felvételek szempontjából leghátrányosabban a végzett lányok, a fizikai dolgozó szülők gyermekei, a bejárók és albérletesek állnak. Ez éppen a jelentkezéseknek felel meg. A gimnáziumot végzettek körén belül az egyetemi felvételékkel legszorosabb kapcsolatot a végzett gimnazista fiuk száma mutatja, amit a nem fizikai dolgozó majd a gimnazista helybeli és kollégista réteg követ. Alternativ párjuk természetesen ugyanilyen elrendezésben áll legtávolabb az egyetemi felvételtől. Ez is megfelel a jelentkezéseknek, s igy van ez az egyéb felsőoktatási intézmények tekintetében is /90, ábra/. Az előző megállapítások mindegyikét jól szemlélteti a 89-90, ábra. Ezekről még azt is leolvashatjuk, hogy a felvételek során a nem fizikai dolgozók továbbtanulási asszociációs kapcsolata univerzálisan gyengült, a fiuké, a helybelieké és kollégistáké erősödött. Különösen jelentékenyen erősödött a helybeliek és kollégisták továbbtanulási asszociációja a kevésbé kvalifikált felsőoktatási intézményekben. A 89. ábrát lényegesen befolyásolja a három iskolatípus különböző funkciója, Igy mérvadóbb a 90, ábra. Ez arra utal, hogy iskolánk ez idő alatt gimnáziumot végzettjei körében az egyetemi továbbtanulási aspiráoió és a tényleges felvétel szempontjából legdöntőbb rétegződés! körülmény rendre a nemek, a szociális származás szerinti megoszlás volt, 8 differenciát előidéző tényezőként a középiskola elvégzésének kedvező körülményei /kollégium, helybeli lakos/ csak harmadsorban szerepeltek. Az utóbbi körülmény elsősorban felvételi esélyfokozó tényezőként /bármely felsőoktatási intézménybe jelentkezés tekintetében/, s a kevésbé kvalifikált felsőoktatási intézményekbe való aspiráció erősségének mértéke szempontjából volt jelentős. Ezt fejezi ki a 91«. ábra is. Ez mutatja, hogy a helybeliek és kollégisták - főleg a kevésbé kvalifikált felsőoktatási intézményekbe való tényleges felvétel folytán - azért végső összesítésben jóval előnyösebb mértékben kapcsolódnak a felvételekhez mint a bejáró és albérletes tanulók. /Lásd: 79., 80,, 81. ábrákat isi/ A 72. tábla három felső sorában tüntettem fel, hogy iskolánk három típusa milyen mértékben kapcsolódott a továbbtanulási funkoló eredményes teljesítéséhez. Az egyes iskolatípusokat állítottam alternativ párokba, s az eredmények szerint - amit egyébként a 36, tábla adatai is mutatnak - igen szorosan kapcsolódott a továbbtanulás a növényvédő-gépész szakközép- ' iskolához, ha párként a közgazdasági szakközépiskolát szerepeltettem, aránylag hasonló volt a helyzet a gimnázium és a közgazdasági szakközépiskola összehasonlítása során, végül jóval