Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 72 '* • A f o J si'iok

l.il ixsvn Vol koszi tág orodm

ényosségéiiok öaszofüggéavizsgála la Mindazok a megállapítások, melyeket dolgozatom harmadik részében tettein, lényegileg jól megalapozott hipotéziseknek tekinthetők. A továbbiakban az összefüggésvizsgálat módszereinek alkalmazásával igyekszem kiválasztani azokat a tényezőket a második részben áttekintett feltételrendszerből, melyek leginkább determinálták a továbbtanulási arányokat. **.l. Az egyes tanulói rétegek kapcsolata a továbbtanulással, a felvételekkel Megvizsgáltam, hogy az előzőek szerint legfontosabbnak bizonyult alternativ tanulókategóriák végzettjeinek száma milyen szoros asszociációt mutat a különféle továbbtanulási mutatókkal. Az asszociáció szorosságának jellemzésére a Yule-féle asszociációs együtthatót használ tam./20l/ A számitások eredményét a 71. és 72. táblázat tartalmazza. A 71« tábla szerint, ha valamennyi iskolatípusunkban végzett és az összes továbbtanulásra jelentkezett tanulóra vonatkoztatva végezzük az elemzést, akkor a továbbtanulásra jelentkezéshez legszorosabban /0,450-es asszociációs együtthatóval/ a végzett fiuk száma kapcsolódott; ezt követte a végzett nem fizikai dolgozó gyermekek szán» /0,393/, s a helybeliek és kollégisták együttes száma /0,29O/. Ez egyben azt is jelenti, hogy legkevésbé kapcsolódott a továbbtanulásra jelentkezéshez a lányok száma, ennél valamivel jobban a fizikai dolgozó gyermekek száma, majd a bejárók és albérletesek együttes száma ismét kevéssel jobban, /Mindezt a 36. tábla középső oszlopának vonatkozó adatai is mutatják./ Ha csak a gimnáziumban végzettek körén belül végezzük a hasonló elemzést, akkor a felsőoktatásra való jelentkezéshez legszorosabban az itt végzett nem fizikai dolgozó gyermekek kapcsolódtak /0,422/, őket a végzett gimnazista kollégisták és helybeliek /0,373/, majd a végzett fiuk száma /0,325/ követte. így legnagyobb volt a továbbtanulásra jelentkezéstől való tartózkodás a gimnáziumot végzettek körén belül a fizikai dolgozó gyermekek, a bejárók és albérletesek, s végül a lányok körében. /Ez is belátható - igaz kicsit körülményesen a 36. tábláról is, bár ott egyesitett kategóriákat nem használtam./ A 71. tábla második oszlopa az egyes tanulókategóriáknak a tényleges felvételekhez való kapcsolódásának szorosságát fejezi ki. Ha az összes végzett tanuló körében gondolkodunk, akkor legszorosabban e szempontból a fiuk száma /0,4l0/, a helybeliek és kollégisták együttes száma /0,402/, végül a nem fizikai dolgozó gyermekek száma /0,279/ kapcsolódott a felvettek számához. Ennek megfelelően legkedvezőtlenebbül alakult felvétel szempontjából rendre a lányok, a bejárók és albérletesek, a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek helyzete. Itt is csak a gimnáziumot végzettek körén belül maradva a felvételekhez legszorosabban kapcsolódott a helybeliek és kollégisták együttes száma /0,405/, a fiuk száma /0,3^5/ és a nem fizikai dolgozó szülők gyermekeinek a száma /0,279/. Ennélfogva e körben legkedvezőtlenebbül alakult felvételek szempontjából rendre a bejárók és albérletesek, a lányok és a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek helyzete, A 71. tábla 3« oszlopa az egyes tanulókategóriáknak az egyetemre jelentkezésekhez való kapcsolódásának szorosságát jellemzi. Az összes végzett tanuló körén belül gondolkodva hasonló elrendezés alakult ki itt is mint az első oszlop esetében. Ha osak a gimnazistákat vesszük figyelembe, akkor nem ugyanaz a sorrend mint az első oszlopnál volt. Az eddig áttekintett kapcsolatok közül a legszorosabban "vonzódik" a végzett gim-