Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 63 A fizikai, dolgozók gyermekeinek továbbjutási esélye nem tér el lényegesen a nem fizikai dolgozó gyermekekétől. így megállapítható, hogy a félvett-végzett arány e szempontból eltérő volta a továbbtanulási törekvések lényeges különbözőségével függ össze. A felvett-Jelentkező arány különbözőségeit tehát a végzett iskolatípus, a nemek és tanulási körülmények szerinti különbözőségek /utóbbi kettő egyenrangúan/ befolyásolták. Érdekes adatunk, hogy az egyetemre való felvételi arányunk jelentékenyen magasabb mint az egyéb felsőoktatási intézményekben. Ugyanez a jelenség mutatkozott az 1972/73-as tanévet követő felvételek során megyei szinten is. /Egyetemek: ^7,82 %, főiskolák: ^0,0 %, felsőfokú intézetek: 42,72 %./ /199/ Ugy tűnik, a felsőoktatási "második vonal" részére nem tudtunk elegendő megfelelően felkészült tanulót biztosítani /legalább is kevésbé mint az egyetemek részére/. Az egyetemekre való felvételi arányban növényvédő-gépész szakközépiskolásaink, az egyéb felsőoktatási intézményekbe való felvételi arányban közgazdasági szakközépiskolásaink maradtak el a másik két iskolatípus mögött. Származás szerint mindkét felsőoktatási intézménytípus tekintetében kiegyenlített volt a felvételi arány. A lányok egyetemekre való felvételi aránya lényegesen többel eltér a fiukétól mint az egyéb felsőoktatási intézményekbe való felvételi arány /bár ebben is van különbségi/, A bejárók felvételi aránya a helybeliek-kollégisták felvételi aránya mögött jobban elmaradt az egyéb felsőoktatási intézményekben. Az adatok szerint az egyetemi felvételi aránynál rendre a nemek szerinti különbözőség, a végzett iskolatípus jellege és a tanulási körülmény eltérése játszik fontos szerepet a különbözőségek létrejöttében. Az egyéb felsőoktatási intézményekbe való felvételi arány eltérését viszont a végzett iskolatípussal, a tanulási körülménnyel és a nemek szerinti különbözőséggel lehet összefüggésbe hozni. Az eddigi vizsgálódások alapján kibontakozik az az adatrendszer, ami alkalmas arra, hogy dimenzió szerepet töltsön be a továbbtanulási eredményesség determinálása szempontjából. Ezek a következők: a tanulólétszám /mivel gyors növekedésével a feltételek nem tudtak lépést tartani; tehát ez inkább közbülső változó/j - az iskola szerkezetének kétszeres változása /mivel más-más funkciójú iskolatípusok alakultak a gimnázium mellett, melyek egyike alapfunkcióját korántsem a várakozások szerint, másika pontosan annak megfelelően teljesítette/; a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya /mivel lényegesen különböző mértékben jutottak tovább a fizikai és nem fizikai dolgozó szülők gyermekei/; a lányok aránya /indok: u.az mint előbb/; a tanulási körülmények szerinti összetétel, főleg a helybeliek és kollégisták aránya /indok: u.az mint az előzőeknél/; - a tanulói bázisterület /Mivel különböző szintű előképzettséget biztosítottak a különböző települések általános iskolái. Lásd ezt még később isi/; - a személyi feltételek helyzete /mivel több oldalról nyert már eddig is igazolást a kedvezőtlen továbbtanulási eredményesség - elégtelen személyi ellátottság időbeli szinkronja; s az okozati összefüggés joggal feltételezhető/; - a tárgyi feltételek helyzete; a továbbtanulás döntő tárgyaiban elért számszerű eredményesség; - és természetesen még több lényeges tényező, amely nem operaoionalizáiható könnyen /de amelyek némelyikéről még esik majd szó/. Ha egybevetjük a továbbtanulási eredményességet - az összesített adatok szerint - lényegesen ' befolyásoló tényezőket /dimenziókat/ a munkám 2, része bevezetésében felsorolt legfontosabb változásokkal, melyek 15 év alatt történtek, elsődleges közelítésben értékelést adhatunk a