Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 58 Végül egyetlen Iskolatípusban sem kedvező mutató, ha sok a továbbtanulás lehetővé válásában csalódott, tanuló. A gimnáziumunkban ez az 1963/64 - 1965/66-os időszakban volt számszerűen a legtöbb.Mindezek együtthatásaként a gimnázium az 196-1/62 - 1963/64-es években felvett, a korábbi és későbbi tanulólétszámnál jóval magasabb számú tanulóból sem tudott több továbbtanulót produkálni mint pl. az 1959/60 - 196l/62-es években érettségizettekből tudott. Az emiitett három magas gimnáziumi tanulólétszámu rétegből csak a végzettek száma lett észrevehetően magasabb /bár az 196l/62-es évben jóval kisebb kezdő létszámból majdnem ennyi végzett lett/. /51. ábra/ Természetesen - nevelési célokban gondolkodva - ez is lényeges eredmény, mégis minőségi szempontból alacsonyabb értékű munkát jelez. Ezekből az adatokból meglehetős egyértelműséggel kristályosodik ki, hogy az 1963/64-1966/67es években végzett gimnazisták felkészítése idején az iskola minőségileg alacsony értékű nevelő-oktató munkát végzett. /A nevelőmunka gyengeségeire a történeti részben utaltam./ Munkám második részében kellő bonyolultságában igyekeztem vázolni a nevelő-oktató munka feltételeinek e 15 év alatt bekövetkezett változását. Anélkül, hogy végleges konklúziókat még levonnék, a fentiek alapján is meg kell állapítani, hogy éppen az emiitett felkészítési időszakban, amelynek kezdete 1960/61 - 1963/64. volt, nőtt meg rohamosan az iskola - s eleinte a gimnázium - tanuló létszáma, s volt ehhez képest rendkívül elégtelen a szaktanárellátottság* Az mindenesetre gimnáziumunk esetében bizonyítottnak látszik, hogy az /55/ alatt említett kettős feladat /7. bekezdés/ szinkron megoldása ebben az időszakban még nem sikerült, sőt a gimnáziumi nevelő-oktató munka színvonala romlott. Az alábbi sorok nemcsak a kollégiumra voltak érvényesek ebben az időben /Ezt egyébként /l9l/ ki is mondja./: "Nyilvánvaló, hogy ezt a nagy mennyiségi változást nem viselhette el az intézet minőségi visszaesés nélkül, s ezt a mértéktelenül hirtelen felduzzadt közösséget fejlettség tekintetében nem lehetett azzal a mércével kezelni, mint azt, amely a kollégiummá válást 3-** évvel előbb megyei elsőként kiharcolta." /195/ Az 52. ábra százalékos megoszlásban hozza ugyanezeket a mutatókat. Erről kitűnik, hogy sohasem tartoztunk az alacsony lemorzsolódást felmutatni képes iskolák közé. Ugrásszerűen megnőtt azonban ez az arány az 1962/63-ban végzettek körében, s ettől az évtől kezdve csak lassú ütemű egyenletes csökkenés volt. Aránylag ismét magasabb volt ez a kedvezőtlen mutató az 1972/73-ban végzettek körében. Ebben a legdöntőbb szerepe a városunkban megnyílt férfi fehérnemügyárnak volt, amely tömegesen "csapolta le" I-II. osztályos gyenge - de nem bukásra álló - lánytanulóinkat. A jelentős mértékűvé növekedett lemorzsolódás éles kitételeket hozott az 1969/70-es tanév végén az értékelő beszámolóba: "Jobban kell harcolni a középiskolába jelentkezett tanulók lemorzsolódása ellen, törődni kell képességeik fejlődésével, nemcsak meglévő képességekkel rendelkező tanulókkal kell "végigrágatni" ugy-ahogy a középiskolai anyagot. ...a jövőben meg kell tanulnunk kissé óvatosabban bánni a "nem idevaló" egyszer s mindenkorra elitélést kifejező jelzőjével, ...felelőtlenséget követ el iskolájával szemben az, ...aki ilyen nézeteket vall és hirdet." /196/ A továbbtanulásra nem jelentkező réteg százalékos aránya az 1962/63-64-ben végzettek után tendenciájában fokozatosan szélesedett az 1970/7l-es tanévig. Ezt követően lényegesen szűkült. A fel nem vett réteg az 1963/64 - 1965/66-os végzettek körében volt a legszélesebb. Az 1972/73as évben végzettekből egy év késéssel még sok tanulót-felvettek. Ezt azonban már sera a grafikon sem a további számitások nem tartalmazzák. Semmiképp se lehet igy ebből az utolsó tanévi adatból lényeges következtetést levonni.