Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 59 A továbbtanulásra felvettek rétege egyenletesen széles volt az 1958/59 - 1962/63-as években végzettek körében, majd három rendkívül alacsony felvételi arányú tanév követte egymást, s csak az 1965/66-os tanév után végzők körében indult meg - meglehetősen rapszodikus visszaesésekkel - a felvettek arányának növekedése. Az 52. ábra tehát megerősíti a /l95/-öt megelőző következtetést. Növényvédő-gépész szakközépiskolásaink körében az 1968/69-fcs tanév befejeztéig számban és arányban igen magas volt a lemorzsolódó réteg. Az 1967/68-ban végzettek körében igen magas volt a továbbtanulásra felvettek száma - és főleg - aránya. Egybevetve az 52-53-54. ábrákat, megállapíthatjuk, az iskola ez év után elért országos ötödik és megyei első helyezést jelentő magas felvételi aránya elsősorban rajtuk múlott. , Az 1968/69-es tanév viszont náluk is és a többi iskolatípusunknál is alacsony felvételi mutatókat hozott; a növényvédő-gépészeknél számban és arányban felvételi mélypontot jelentett. Ez évtől kezdve mindkét mutató az iskola kifutásáig tendencia jelleggel emelkedett, a lemorzsolódás is jelentékenyen csökkent, de a tovább nem tanuló és fel nem vettek rétege szélesede t.t /53. ábra/. Közgazdasági szakközépiskolánk végzettjeinek e szempontú számszerinti és százalékos megoszlása időbeli grafikonja /54. ábra/ is alig mond többet, mint amit vele kapcsolatban az eddigi együttes adatok értékelése során jellegzetességeként emiitettem. Ami feltűnhet még ezen az ábrán az az, hogy az 1970/71-es tanévtől kezdődően /végzés ideje 1/ szélesedett a továbbtanulással kísérletezők rétege, de a felvettek arányának növekedését nem sikerült elérni. Az 1969/7Q-e8 tanévzáró értekezleten ugyanis vita tárgyát képezte közgazdasági szakközépiskolásaink továbbtanulási törekvésének alaosony volta /maga az iskolafunkció is/, s igy került a oélkltüzések közé a továbbtanulási arány növelésére törekvés,/197/ E célkitűzést, amelynek - ma már belátható - nem volt kellő realitása, osak erősítette, hogy az iskola az 1969/70-es tanév után is megyei első helyezést ért el a felvettek aránya tekintetében, s már előrevetődött a magas felvételi adatokat produkáló növényvédő-gépész osztályoknak is közgazdaságis osztállyal való felcserélődése. A hagyományossá váló magas felvételi arány biztosítására törekvés tehát az iskolatípus fő céljával nem adekvát célkitűzésre vezetett. A vita továbbhúzódott az 1970/71-es tanévzáró értekezletre is, mivel e tanévben viszont a célkitűzés túlzó megvalósulására került sor, ami kétségessé tette a tényleges felvételeket /egyébként a gimnázium tekintetében igen gyenge eredményű tanulóink végeztek ez évben, akiktől szintén nem valami sokat vártunk/. "Minthogy a célkitűzést, hogy növelni kell közgazdasági szakközépiskolánkból a továbbtanulási arányszámot, a múlt tanév záróelemzésében én fogalmaztam meg, természetes, hogy ezzel kapcsolatosan felelősséget is kell vállalnom a bekövetkezett torzulások miatt is " A98/ 3.2. A felsőoktatási felvételekké^ kapcsolatos aránymutatók alakulása Az 1955/56 - 1969/70-es tanévek időszakában iskolánk nappali tagozatán 1927 első osztályos tanuló kezdte meg tanulmányait. Közülük négy évvel később iskolánkban IV. osztályt végzett 1434, sikeres érettségi vizsgát tett 1346, továbbtanulásra jelentkezett 776 /ebből egyetemre 280/, felvételt nyert összesen 486, ebből egyetemre 192 tanuló /37-43. tábla/. /Érdekesség: középiskolát kezdő tanulóink közül minden tizedik jutott el egyetemre,/ A 15 tanév legfontosabb felvételi mutatóit a 36. tábla tartalmazza. E szerint felvették végzett növényvédő-gépész szakközépiskolásaink 42,2 #-át, gimnazistáink 36,6 #-át, közgazdasági szakközépiskolásaink 15,3 #-át.