Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
- 57 sikeres továbbtanulást. E kérdések metrizálhatósága azonban roppant nehéz, s erre nem vállalkoztam. Csak a felsőoktatásra felkészítés eredményességével foglalkozom a továbbiakban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az iskola eredményességét ilyen szUkkörünek tartanám. 3.1. A lemorzsolódás, a végzett tanulók orientációjának alakulása Á lemorzsolódás iskolatípusonként elég jelentős eltérést mutatott e 15 év alatt. Legmagasabb volt a növényvédő-gépész szakközépiskolában /Vesd össze a /l20/-at megelőző sorokkal!/, nem sokkal alacsonyabb a gimnáziumban, sokkal alacsonyabb a közgazdasági szakközépiskolában /82. ábra/. Ezek ilyen alakulásában - a gimnázium tekintetében főleg a 70-es évek elejétől, a növényvédő-gépész szakközépiskolában egész működési ideje alatt - lényeges volt az adott iskolatípus köztudati, értékrendje. Mind e mellett is a lemorzsolódás az iskola eredményes működésének fontos mutatója, s kedvező vagy kedvezőtlen változása többnyire összefügg más eredményességi mutatók hasonló természetű változásával. Egy iskolatípuson belül a különböző arányú lemorzsolódás mögött feltétlenül látni kell fő okként a különböző színvonalú nevelő-oktató tevékenységet. Egyet kell érteni az alábbi sorokkal, melyek ugyan csak a gimnáziumi lemorzsolódásra vonatkoznak: "Döntő tényező /t.i. a lemorzsolódásban/ a gimnázium oktató-nevelő munkájának színvonala. Ezt igazolja, hogy a vizsgált iskolák közül a 12 legkisebb lemorzsolódással /2l,6 %/ dolgozó gimnázium érettségizettjei közül sikeres felvételi vizsgát tett a felsőoktatásba kk t k % t az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen legalább dicséretet kapott 63 tanuló. Ugyanakkor abból a 12 iskolából, ahol a lemorzsolódottak aránya a legmagasabb volt /52,6 %/, csak 22,4 % felvételizett sikeresen, az OKTV-n pedig csak l4-en értek el eredményt.» /19V Á 82. ábra egyébként a három iskolatípus funkcióteljesitéséről is vall. Mutatja, hogy a növényvédő-gépész szakközépiskolások még a gimnazistáknál is inkább csak a továbbtanulásban látták /láthattáki/ az iskola elvégzésének közvetlen hasznosítását; több mint felük továbbtanulásra jelentkezett, s bár a kezdő létszámhoz viszonyítva legmagasabb arányban nyertek felvételt, mégis a három iskolatípus közül körükből kerültek ki legmagasabb arányban fel nem vett tanulók. Azt is világosan mutatja az ábra, hogy a közgazdasági szakközépiskola viszont munkábaállitásl funkcióját jól teljesiti. Erre utal ugyanis, hogy innen mindkét másik iskolatípushoz képest lényegesen kisebb arányban jelentkeztek továbbtanulásra a tanulók. Az alacsony lemorzsolódásban jelentős tényező volt, hogy aránylag sok jó előzetes eredményű tanuló jelentkezett ide /"divatos iskolatípus"/, de az is, hogy ennek az elvégzésére erősebb volt a törekvés. Mutatkozik az ábrán az is, hogy összességében 15 év keresztmetszetében a gimnáziumot végzettek körében nem volt megfelelő arányú sem a továbbtanulási törekvés, sem a tényleges felvétel. /Bár összességében a felvételi arány itt alakult a legkedvezőbben, ez már ebből az ábrából is kitűnik./ /Vésd össze a /l06/-ot követő megjegyzéssel*/ Az 51-54. ábrákon megfigyelhetjük a tanulók előbbi szempontú rétegződésének időbeli alakulását iskolatípusok szerinti bontásban /abszolút számokban és százalékos megoszlásban egyaránt/. Az 51. ábráról olvashatjuk le, hogy a legtöbb lemorzsolódó a gimnáziumban az 1964/65-1966/67 között érettségizettekből volt. A gimnáziumot végzettek körében az sem kedvező mutató, hogy sok olyan tanuló van, aki sikeres érettségi után nem jelentkezik továbbtanulásra. Elsősorban azért kedvezőtlen - főként helyi viszonylatban - ezek magas száma, mert elegendő, végzettségüknek érdemben megfelelő munkahelyet itt nem találnak, /Az más kérdés, hogy egy túlzott "Íróasztal" szemlélet is kiala- ' kult elsősorban a gimnáziumot végzett lányok körében, ami korántsem fogadható el!/ Ebből a szempontból is kedvezőtlen volt az előbbi időszakban végzettek mutatója. /E mellett az 1961/62ben és 1970/71-ben végzettek körében is magas volt az ilyén tanulók száma./
