Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

abszolút /matematika, biológia/ ill. lokális maximumot. Ez erősiti a számszerű eredményesség - személyi féltételek helyzete közötti összefüggés megalapozottságát, amit az átlagoknál emiitettem meg. Természetesen a jelesek arányszáma kapcsolatban van a tanulmányi átlag alakulásával. A tanulmányi átlag és jeles-arányszám azonban összefüggésük ellenére egyezően és ellentétesen is változhat. A magyar, a matematika, a fizika és a biológia tekintetében kis eltéréssel a jeles arányszám a tanulmányi átlaggal egyező tendencia szerint változott. A történelem esetében a jeles arányszám 1963/6^-től felfelé tendált, miközben az átlag csökkenő jelleggel változott. A jeles arányszám tekintetében is jól megfigyelhető a magyar és történelem adatok azonos tendenciájú változása. De megfigyelhető az azonos tendenciájú változás a történelem és a fizika valamint a fizika és a magyar között is. Különösen az időszak kezdetén meglehetős összhangban változott a biológia és történelem tárgyak jeles arányszáma. A fizika és a matematika jeles arányszáma 1968/69-ig meglehetős összhangban változott; ettől kezdve ellentétes értelmű változás indult meg, amint az az átlagok esetében is történt. Feltűnő még az 50. ábrán 1963/6^ után a biológia jeles arányszámának ugrásszerű növekedése.. E mögött és a fizika matematikával ellentétes tendenciájú változása mögött jórészt a személyi feltételekben bekövetkezett változást kell okként keresnünk. E három tárgy tanítása terén lényeges személyi változások történtek, ami kihatott a szubjektív osztályozási skálák változására. E körülmény is óva int arra, nehogy a számszerű eredményeket mechanikusan valamiféle "végső" eredményként értékeljük. A teljes áttekintés érdekében megvizsgáltam az öt tárgy záróosztályzatainak eloszlásét /h6. ábra/. Biológiából az osztályzatok modusa a 'l-es, magyarból, történelemből és fizikából a 3-as,matematikából a 2-es. /TV. v. III. osztályos záróosztályzatról lévén szó elégtelen alig van./ A felszabadulás előtt valamennyi tárgyból a 3-as /vagyis az elégtelent megelőző leggyengébb jegy/ volt a modus. Ezt a sajátosságot a felszabadulás után csak a matematika őriaste meg. Már ez a sajátosság is arra utal, hogy az osztályzatok eloszlásában a felszabadulás után a többi tárgy tekintetében jelentős változás következett be. Ezt a k6. ábra jól mutatja. Mig a felszabadulás előtt az eloszlás az egyes tárgyak osztályzataiban lényeges különbségeket nem mutatott, addig ez korántsincs igy a felszabadulás utáni 1-5-ös osztályozási rendszer idején /amit már az eltérő modusok is kifejeztek részben/. Ezt a szemlélettől függetlenül is be lehet látni a K. Pearson-féle asszimmetria mutató /193/ tárgyankénti és időszakonkénti kiszámításával. A 32. tábla adatai szerint a felszabadulás előtt valamennyi tárgy záróosztályzatainak eloszlása a gyengébb osztályzatok felé volt ferde, s a K, Pearson-féle asszimmetria mutató terjedelme 0,199 volt. A felszabadulás utáni 1-5-ös osztályozási rendszerben már a biológia a Jobb osztályzatok felé volt ferde; a K. Pearson-féle asszimmetria mutató terjedelme jelentősen nőtt /l,202/. Asszimmetrikusság tekintetében a felszabadulás előtt és után egyaránt a két legeltérőbb a matematika és a biológia /ill. jogelőd tárgyai/ osztályzatainak eloszlása volt. A felszabadulás utáni időszak osztályzatai eloszlásának e nagy, tárgyak szerinti variáltsága, ami kialakult, megerősíti azt, hogy a jeles arányszám is különböző sulyu mutatót jelent tárgyanként; "végső" eredményként tehát ugyanúgy nem használható érdemben mint az egyes tantárgyi átlagok. /Ezt fejezi ki az 50. ábra is./ 3- Az Iskola hatékonyságának néhány kérdése Az iskola szerkezetének átalakulása folytán az eredményességének megítélhetősége is több oldalúvá vált. Tekintetbe kellene venni mindenek előtt a végzettek általános műveltségét, szakmai beválását, munkába illeszkedésének sikerességét, és csak egy eredményként a