Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 55 Megfigyelhető az ábrán az is, hogy az átmetszés ellenére is meglehetősen összhangban változott a magyar és történelem tárgyak átlaga, a 60-as évek közepétől a magyar és a fizika, a történelem és a biológia átlaga. A 60-as évek elejétől emelkedő tendenciájú a magyar és a fizika, jelentékenyebben csökkenő tendenciájú a 60-as évek közepétől a biológia és a matematika, mérsékeltebben a történelem átlaga. Mindez kifejezést nyert a 47. ábrán is, melyen az előbbi öt tárgy átlagai korrelációjának négyzetét szemléltettem. Legszorosabb kapcsolat volt a felszabadulás után az 1-5-ös osztályozási rendszer idején rendre a magyar-történelem, magyar-fizika, történelem-biológia átlagok között, s leglazább volt a kapcsolat rendre a biológia-fizika, matematika-fizika /!/, fizika-történelem, magyar-matematika, biológia-magyar átlag-osztályzatai között /gimnáziumi záró tantárgyi átlagról van szó/.Ezek közül a történelem-magyar osztályátlagok korrelációja p = 5 56-os szinten szignifikánsan eltér a biológia-fizika és matematika-fizika osztályátlagok korrelációjától. A nagyságrendben ehhez közeli történelem-fizika, matematika-magyar, biológia-magyar, biológia-matematika átlagok korrelációjának eltérése már éppen meghaladja a p * 5 56-os szintet /de p = 10 % szinten még szignifikáns/. A magyar-történelem, történelem-matematika átlagok korrelációjának eltérése viszont már p = 10 # szinten sem szignifikáns. E korrelációs kaposolatok közül "természetesnek" csak a történelem-magyár átlagok kapcsola-tát lehet tekinteni, mig a többi kapcsolat elsősorban az átlagok hasonló vagy ellentétes tendenciájú változására vezethető vissza. Megvizsgáltam az 1-4-es osztályozási rendszer idején is e tantárgyi záróátlagok /vagy "jogelődeik"/ kapcsolatának szorosságát. /Ezt is a 47, ábra tünteti fel./ Ebben az időszakban a legszorosabb kapcsolat a történelem-matematika, matematika-fizika, történelem-fizika, történelem-magyar, leglazább kapcsolat rendre a biológia-fizika, biológia-matematika, fizika-magyar, biológia-magyar, biológia-történelem tárgyak záróosztályzatainak átlaga között volt. A két osztályozási rendszer közös vonása, hogy a legszorosabb kapcsolatot a vizsgált többi tárgy átlagával mindkét időszakban a történelem átlaga mutatta. Mindkét időszakban aránylag szoros Volt a kapcsolat a magyar-történelem tárgyak átlaga között, A felszabadulás előtti osztályozási rendszerben a tantárgyi átlagok kapcsolatának szorossága szétesőbb jellegű volt mint a felszabadulás után. Több volt a szorosabb kapcsolat, de ezt a felszabadulás utáninál jóval lazább kapcsolatok egyenlítették ki. így feltűnően laza kapcsolatot mutatott a felszabadulás előtt valamennyi tárgy átlagával a biológia átlaga. Nem tul kedvező jelenség, hogy a felszabadulás után viszont iskolánkban a továbbtanulás szempontjából legdöntőbb sulyu tantárgy, a matematika vette át ezt a szerepet /igaz szorosabb kapcsolatokkal/. Nem kedvező tendencia, hogy a matematika záróátlag túlzottan elszakadt a többi tárgy atlagaitól. Legalacsonyabb voltával együtt igy nem könnyíti a tárgy megkedveltetését, ami pedig fontosságánál fogva kívánatos volna. Különösen kedvezőtlen, hogy rendkívül laza /a felszabadulás előtt ez a legszorosabbak közé tartozott - joggal/a matematika-fizika átlagok kapcsolata. E két tárgy együtt nyújtaná - megfelelő eredményesség esetén - a legnagyobb esélyt /lásd későbbi/ a továbbtanulásra. Ezt rontja a osekély összhangot kifejező számszerű eredményességi mutató. Egyébként az átlagosztályzat megszüntetése minden bizonnyal az egészségesebb kapcsolatrendszerek kialakulására fog majd vezetni. Az eredményesség egy mutatója az is, hogy az adott tárgyból viszonylagosan hányan értek el jeles osztályzatot. Egyben ez a továbbtanulási esély egy fontos mutatója is, hiszen egy-egy tárgyból - tárgyilagos osztályozás esetén - nyilvánvalóan ezek közül kerülnek ki azok, akik elsősorban sikerre számithatnak a felvételi vizsgákon. Éppen ezért vettem elemzés alá ezt a viszonyszámot is a tanulmányi átlag mellett. Az 50. ábráról mindenek előtt az tűnik ki leginkább, hogy egy átmetszéstől eltekintve a jeles-arányszámok is ugyanazt a nagyság-szerinti sorrendet követik mint a tantárgyi átlagok. Az 1963/64 —es tanév e szempontból valamennyi tárgy esetében nemcsak lokális, hanem abszolút minimumot Is Jelent, az 1967/68-as pedig több tárgy /matematika, magyar, biológia/ esetében