Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

ban, egyben azt is, hogy az iskola költségvetésében a lényegesebb tételt a bérköltségek, a kollégiumban a dologi költségek jelentik. A k5. ábráról tekinthetjük át az iskolai felszerelés értékének alakulását. Legegyenletesebben a könyvtári állomány értéke növekedett, s különösen gyorsan fejlődött az állomány 1965-66 között és 1971 óta. A gépek, berendezések, felszerelések, szemléltető állóeszközök és készletek értékének változásából nehéz valós következtetésekre jutni. Ennek egyrészt a közben végrehajtott átértékelés, másrészt a nagyértékü növényvédő gépek átvétele-átadása a legfontosabb torzító tényezője. Ha kiiktatnánk az 1972-ben bekövetkezett "zuhanó szakaszát" a szemléltető állóeszközök és készletek görbéjének, akkor ez is világosan mutatja, hogy 1969 után a vásárlás alapján történő eszközgazdagitás jelentős és aránylag gyorsütemű volt csakúgy mint a gépek, berendezések, felszerelések gyarapodása is. A felszereltség.1969-től bekövetkezett gyorsütemű emelkedésében a döntő szerepet az játszotta, hogy a közgazdasági szakközépiskola gépparkjának kialakítására, a szakosított gimnáziumi osztály és általában a korszerű szaktermek kialakítására, könyvtár fejlesztésére az iskola 1970től kezdődően a Megyei Tanácstól folyamatosan jelentős évenkénti támogatást kapott, hogy behozza e téren lemaradását. 2.9. A továbbtanulás szempontjából fontosabb tárgyak osztályzatainak alakulása Az egyes tárgyak osztályzatai eredmény kifejezésére szolgálnak.Ugyanakkor részben kifejezői is e számszerű mutatók az osztály adott tárgyakból elért képességszintjének, s nagy áttételen át az osztály adott tárgyból fennállt középiskola kezdési képességszintjének. /Általános iskolai vonatkozásban hasonló jellegű meglehetősen szoros korrelációra utalnak Nagy József kutatási eredményei. /l92// Munkám további részében mindenképp "bemenő" tényezőként vettem számításba az egyes tárgyakból elért középiskolai záróosztályzatot. Iskolánkban a továbbtanulásban játszott szerep szempontjából a legdöntőbb tárgyak a következők: matematika, fizika, történelem, biológia, magyar. A felvételi vizsgák és az egyes felsőoktatási intézmények felvételi keretei alapján ez az az öt legdöntőbb tárgy, amelyből országszerte is legtöbben felvételiznek. A felvételi esélyek szempontjából tehát korántsem lényegtelen kérdés, hogy ezekből a tárgyakból az egyes osztályok milyen eredményt mutatnak fel. Két mutatót használtam: az osztály átlageredményét, s a jelest elérők arányszámát /az adott tárgyakból/. A k9. ábrán szembetűnő, hogy a tantárgyi átlagok trendjei csak egy esetben metszették át egymást /magyar, történelem/. így az 1970/71-es trendadat kivételével mindig biológia-történelem-magyar-fizika-matematika tantárgyi átlag-sorrend alakult ki, ami kifejezi, hogy szinte minden egyes tárgynak /az adott időszakban/ jellemző értékelési intervalluma volt. Ez azt jelenti, hogy az egyes tárgyak átlag eredményei alapján nem lehet megalapozott összehasonlításokat tenni a különböző tárgyak tanítása eredményességének tekintetében, mert a számszerű eredmény nagyságrendek döntően különböznek tantárgyanként. Jól látható a grafikonon az is, hogy az 1963/64-©s tanévben végzők esetében szinte minden emiitett tárgyból lokális átlag-minimum, mig az I967/68as tanévben végzők esetében pedig szinte minden tárgyból lokális maximum alakult ki. Az átlagok ilyen alakulását minden bizonnyal nem lehet elválasztani - az előbbi esetben - a személyi feltételek rendkívül kedvezőtlen alakulásétól /1962/63 és 1963/64-es tanévek/, utóbbi esetben viszonylagosan kedvezőbb alakulásától. /Főleg közismereti vonatkozásban! Lásd: /l9l/-et követő második bekezdés 1/