Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

ban érkezett az iskolához. A közgazdasági szakmai tárgyak oktatói karának kialakulása csak az 1967/68 - 1970/71-es ciklusban erősödött Tol és meglehetősen elhúzódott. Ebben annak is nagy szerepe volt, hogy közülük néhányan egy-három évi működés után újra távoztak az iskolától. Jól mutatja az ábra a mg. szakmai tanárok fokozatos távozását is az iskolatípus megszűnésének következményeként, valamint azt is, hogy az 1958/59-1964/65-ös időszakban aránylag magas volt az iskolától távozó közismereti szakos nevelők száma. Érdekes következtetésre ad módot a kO. ábra, amely a 20 tanév alatt távozott nevelők távozási ok szerinti megoszlását mutatja. Véleményem szerint a tantestület minőségi kvalitását fejezi ki» hogy a távozó nevelők 21,9 $-a magasabb beosztásba mobilizált. A nagy tanuló létszámnövekedéstől a személyi feltételek alakulásának elmaradását, pontosabban az igényekhez képest elégtelen szintű nevelői ellátottságot jól mutatja a 38. ábra, A "mélypontot" a személyi ellátottságban az 1962/63-as tanév jelentette, amikor a tantestület kötelező óraszámban az óráknak csak alig 60 $-át tudta ellátni. A tantestület túlóráinak aránya egyébként az 1961/62 - 1964/65-08 években végig közel azonos magas szinten állt, s az 1962/63-ast osak az tünteti ki ezek közül, hogy ekkor igen magas volt a kollégiumi nevelők és a külső óraadók /főleg gyakorlati foglalkozás oktatók!/ óráinak aránya is. Történelmi érdekes-. ség is e grafikon ismeretében felidézni az igazgató vonatkozó tanév végi értékeléseit: "Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a felszabadulás óta a személyi ellátottság tekintetében a legnehezebb évünket éltük át." /l90/ Hasonló a hangvétel az 1963/64-es tanév végén is: "...olyan nagymértékű helyettesítés nehezedett az amúgy is agyonterhelt tantestületre, amelyre a háborús évek óta nem volt példa.,. 733 óra helyettesítés vo-lt, ami mutatja, hogy milyen nagy teher nehezedett az amúgy is kislétszámu tantestületre, s aminek feltétlenül nagy része volt abban, hogy az oktatás-nevelés egyik-másik területén nem volt olyan eredményes az ezévi munka, mint azt szerettük volna." /l9l/ A /76/ alatt emiitettek - melyet ott az iskolaszerkezet bonyolulttá válása szempontjából idéztünk - méltón zárják a sort, melyek egyértelműen érzékeltetik, hogy grafikon és forrásmunka ugyanazt fejezik ki. A 37. ábra la mutatja, hogy tanerőellátottságban a legnagyobb hiány az 1962/63-aa és az 1963/64es tanévekben volt. Ez az ábra azonban világosabban mutatja azt is, hogy az 1967/68-as tanév valóban a tanári fluktuáció szempontjából két korszakot választott el egymástól, /Az uj nevelőhiány az iskola szerkezetének változása miatt lépett fel, s az egy nevelőre jutó tanulók száma lassan ismét emelkedni kezdett./ Az 1962/63-as tanévtől kezdve mindenesetre az iskola tanári ellátottsága tendenciájában fokozatosan javult, bér a közgazdasági szakmai tárgyak még egészen 1973/74-ig jelentős mennyiségű túlórát adtak, 2.8. A nevelő-oktató munka tárgyi feltételeinek alakulása Az iskola és a kollégium tárgyi feltételeit az első részben megismert körülmények alakították. A 4l. ábra világosan utal arra, hogy a két intézmény együttes felhasznált költségvetése legdinamikusabban emelkedett a különböző mutatók közül. Intézményi bontásban az iskola költségvetése egyenletesebben emelkedett; mlg a kollégiumban 1964 után egy hétéves lassú emelkedési szakasz alakult ki, amiben kiugrást osak a konyhaépitkezés jelentett. Az iskola és a kollégium költségvetésének grafikonján egyaránt tükröződnek a nagyobb jelentőségű épitési-korszerüsitési-karbantartási munkák /kZ. ábra/. Az egy sikeresen érettre jutó költségtrend 1962-től szintentartest fejez ki„ /43. ábra/, A 44. ábra is mutatja az emiitett jelentősebb munkák időpontjait az iskolában és a kollégium-