Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- k9 A másfél évtized alatt bekövetkezett eme kedvezőtlen irányú változást legszembetűnőbben a 26. és 27. ábra mutatja, A helybeliek arányszáma 1973/74-ben alacsonyabb mint a "főgimnázium" létrejötte óta bármikor is volt. /Lásd: 13. ábra. Ezen a két minimális adat 1897/98.és 1943/44. tanévekben volt./ Megyénk egészében is csökkent a kollégisták és helybeliek aránya e 15 év alatt, de főként az utóbbiak tekintetében korántsem olyan mértékben mint iskolánkban /28. ábra/. Iskolánk már 1958/59-ben is hátrányosabb tanulási körülményekkel rendelkező tanulókból állt mint a megyei átlag. 1973/74-ig ez az eltérés még lényegesen növekedett is iskolánk rovására. Gimnazistáink körében az externisták-albérletesen-bejárók száma és aránya a vizsgált időszakban nem mutatott tendenciózus változásokat, így a gimnazisták számának, megoszlásának ebben az időszakban a helybeliek-kollégisták száma, megoszlása volt a döntő determináló tényezője. A 29. ábráról egyértelműen megállapítható, abban, hogy 1963/64-ben volt iskolánkban a legtöbb gimnazista, a kollégisták száma játszotta a legfontosabb szerepet, mert e tanévben volt kiugróan a gimnazisták körében a legtöbb kollégista. Lényeges szerepe volt természetesen annak is, hogy 1964/65. év adata után ugyanebben a tanévben volt a legtöbb helybeli gimnazista is /29, ábra/, A maximális gimnazista szám kialakulásában tehát az 1963/64. tanévi nagy kollégiumi létszámfejlesztés volt a legdöntőbb tényező. A helybeli gimnazisták száma 1964/65. után visszaesett, s csak a demográfiai hullámmal szinkronban alakult ki még egy lokális helybeli maximum 1968/69-ben. Ebben az évben volt egyébként a vizsgált időszakban a legkevesebb vidéki gimnazistánk. Arányban a helybeliek száma e tanévig emelkedő tendenciát mutatott /30. ábra/, majd ez időtől számítva a helybeliek száma és aránya egyaránt monoton ősökként napjainkig. Az 1967/68-1969/70es tanévekben, mivel ekkorra futott fel az iskola két párhuzamos szakközépiskolai osztálya, alig volt a gimnazisták között kollégista, 1970/71-től ujra növekedett ezeknek a száma és aránya is. Ez a növekedés egyrészt kívánatos volt a helyi bázis csökkenése miatt, másrészt lehetséges is lett a szakosított gimnáziumi osztályok létrehozása folytán. Merőben más megoszlást mutat e szempontból növényvédő-gépész szakközépiskolánk. Az 1965/66os tanévig - szakközépiskolához képest - aránylag magas szinten stagnáló volt a helybeliek aránya; számuk pedig a felfutással együtt természetesen monoton növekedett, E tanévtől rohamosan csökkenni kezdett a helybeliek száma és aránya. Ebben alapvető szerepe lehetett az iskola presztízse csökkenésének, ami - az első végzettek kifutása után - főleg helyben kialakult, s amiről a tantestületi értekezleteken többször szó esett /31-32, ábra/. Mivel ennél az iskolatípusnál a bejárók, albérletesek, externisták /legfeljebb az utolsó működési éveket kivéve/ sem számban sem arányban nem játszottak jelentős szerepet, a helybeli báziscsökkenést csak a kollégisták számának növekedése és állandó jellegűen magas részaránya tudta kiegyenlíteni, s az iskolatípus működését biztosítani. A 30.,32.,34, ábrák összevetésével azt is megállapíthatjuk, hogy részarányban a legmagasabb kollégista-hányadot ez az iskolatípus igényelte a három közül. /Mindez szoros összhangban van a /85/-öt követő megjegyzéssel1/ Közgazdasági szakközépiskolánkba - a nagy területi érdeklődés miatt, s a területellátási funkció teljesítése érdekében - sok helybeli tanulót sohasem vettünk fel. A párhuzamos osztályok kialakulásával is osak igen mérsékelten nőtt a helybeliek száma; arányuk pedig ősökként /33. és 34. ábra/. Mivel az iskola létrejöttére csak két évvel a növényvédő-gépész szakközépiskola megindulása után került sor, a szűkös kollégiumi férőhelyeket kezdettől fogva externista-albérletes réteg egészítette ki /az externista státus kialakítására is ehhez az iskolatípushoz kapcsolódóan került sor iskolánkban/. Velük együtt részarányban kb. ugyanolyan nem bejáró vidéki réteg alakult ki itt is mint a növényvédő-gépész szakközépiskolánál. Az albérletes-externista réteg ennél az iskolatípusnál arányban mindeddig elég magas szinten