Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- «6 -2. Az Iskolai nevelő-oktató tevékenység feltételeinek változása Dolgozatom első részében áttekintést adtam a maga történetiségében az iskola fejlődését meghatározó országos intézkedésekről, azok végrehajtásának megyei és helyi sajátosságairól* A középiskolai oktatásnak e mélyreható változása számos vonatkozásban uj helyzetet teremtett iskolánkban a nevelő-oktató munka feltételei számára. - Jelentősen megnövekedett a tanulólétszám. - Többszörösen változott az iskola szerkezete, s ezzel együtt funkciója. - A megváltozott társadalmi körülmények és iskolaszerkezet által determináltan lényegesen változott a tanulóifjúság szociális összetétele. - Döntő mértékben növekedett a tanulóifjúság körében a lányok száma és aránya. Módosult a tanulóifjúság tanulási körülmények szerinti összetétele. - Többszörösen változott a tanulói bázisterület. - A tanuló létszám feszitett ütemű növekedésétől fázisban elmaradva fejlődtek a nevelő-oktató tevékenység személyi és tárgyi feltételei, - Jórészt az előző körülmények adott szintjének megfelelően időről-időre változtak az egyes tárgyak számszerű eredményességi mutatói; s maga az értékelési rendszer is. 2.1. A tanuló létszám növekedése A megyei és iskolai tanuló létszám az 1957/58-as tanévtől szinte teljes szinkronban futott fel. Még abban is teljes volt az egyezés, hogy a létszám növekedés különösen felgyorsult az 196l/62-es tanévvel, majd az 196^/65-ös maximum után /az országgyűlés őszi ülésszaka hatásárai/ az elért magas szinten stagnáló maradt, /19-20, ábra/ Egyetlen iskolai sajátosság az 1967/68-as kisebb mélypont, amit az idézett elő, hogy az 196V65-ÖS tanévtől számítva négy olyan tanév követte egymást, amikor mindig jelentékenyen alacsonyabb volt az első osztályok létszáma az abnormálisan magas 1962/63. - 1963/6^. tanévieknél. /21. ábra/ A két kiugróan magas elsős létszámot szükségessé az iskoláztatási koncepció, továbbá az a körülmény, hogy iskolánk vonzásterületén osak az 1963/64-es tanévben létesült az első általános iskolával közös igazgatású gimnázium /Kunhegyes/, mig lehetségessé a két egymás utáni kollégiumi bővítés, s ezen belül a lánykollégium kialakítása tette. Az 196V65-ÖS tanévvel vonzásterületünkön belépő fegyvernek! és kunmadaras! általános iskolával közös igazgatású gimnázium - a kunhegyesivei együtt - tudta osak megfelelően lecsökkenteni gimnáziumi jelentkezőink számát. A tanuló létszám újra meginduló növekedését egyrészt a középiskolát az 1969/70-es tanévre elérő demográfiai csúcs, másrészt az a körülmény magyarázza, hogy szintén e tanévvel kezdődően fokozatosan a kifutó növényvédő-gépész szakközépiskolai osztályokat is közgazdasági szakközépiskolai osztályok váltották fel, melyek iránt jóval nagyobb volt az érdeklődés, s igy a növényvédős osztályoknál jóval magasabb létszámúak alakultak ki. 2.2. Az iskola szerkezetének változása A 19. ábra szemléletesen mutatja az iskola szerkezet-változásának meglehetősen bonyolult folyamatát. Legfőbb jellemzője ennek az volt, hogy a szakközépiskolai profil kialakulása ugy kezdődött meg, hogy egyidejűleg a gimnázium tanulóinak száma is nőtt. "Az iskola szerkezetének ez a minőségi változása tehát egy jelentős mennyiségi növekedéstől tulterhelten, lényegében a gimnáziumra való "rátétellel" /5. első osztály!/ valósult meg.« /187/