Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

elszakadás következik be. A középfokú képzés teljessé, általánossá válása és őzzel egyidejűleg a fokozatos integráció létx-ejötte hazánkban osak az ezredfordulót követően tűnik lehetségesnek. Legjobb esetben évszázadunk végo táján. Ez nem zárja ki természetesen, hogy ezt megelőzően, különösen pedig az alacsony korosztályok idején /pl. most - a szerző megjegyzése/ a középfokú iskoláztatás aránya elérje akár a 85-90 £-ot is." /182/ Ugyanez a gondolat lelhető fel világtendenciaként az UNESCO egy 1972-es kiadványában: "Amikor a hatvanas években alkalmazott országos nevelés stratégiákat vizsgáljuk, különösen azokban az országokban, ahol az iskoláztatás viszonylag kevéssé fejlett, az tűnik ki, hogy a létszám és a rendszerek növekedésének lineáris expanziójára épitettek. Ezeket a kizárólagosan mennyiségi módszereket csak a stabilizálódott, folyamatosan és rendszeresen fejlődő nevelési rendszerekben alkalmazhatjuk eredményesen. Mihelyt egy meghatározott létszámra tervezett nevelési rendszernek sokkal több tanulóval kell számolnia, az extrapoláció már elégtelennek bizonyul. Kétségtelen, vitathatatlan mennyiségi fejlődést értek el a birált módszer alkalmazásával. Azonban az elmúlt évtized mérlege azt mutatja, hogy a globális mutatókban megfogalmazott és kifejezett fejlődés osak leplezi a hiányosságok és egyenlőtlenségek megjelenését és sulyosodását. Számos országban figyeltek meg eltérést a rendszerek mennyiségi expanziója és a nevelés hatékonysága között, s azt is megfigyelték, hogy hatalmas anyagi és emberi erőforrásokat felhasználó igen költséges iskolamodellek gyakran nem adják meg azokat az eredményeket, amelyekre számítottak." /l82.a./ 1972. június 15-e után a megyei és helyi intézkedési tervek kidolgozása, véleményezése, javaslatkészitése idején is iskolafunkcionálás, iskolaszerkezet alakítás szempontjából Iskolánk jelenének érintett gondjai voltak a meghatározók. Ami még bizonyos mértékig uj, az, hogy kollégiumi gondunk élesedett. Egészségügyi szempontok mérlegelése miatt 150-ről 120-ra csökkentette a MTVB Művelődésügyi Osztálya kollégiumi férőhelyeink számát, amit fokozatosan kell megvalósítani. Ezt fejezi ki a 33. ábra. 1967/68 óta a kollégisták arányszáma állandóan csökken, s már majdnem elérte az 196l/62-es /bővítések előtti/ mélypontot. Az 1972/73-aa tanévben már osak 136 tanuló lakott bent a kollégiumban, Így iskolánk igen deformált beiskolázási tevékenységet tud végezni, s osak szakközépiskolás bejárói számának növelése utján tudja biztosítani a két gimnáziumi osztály nyitásának feltételeit /ugy, hogy a szakosított gimnáziumi osztályok tanulóinak is tartunk fenn - a szűkösség ellenére is - kollégiumi férőhelyet/, tehát a szakközépiskolai területi iskoláztatási funkciót gyengébben teljesiti /33-3^< ábra/. A középfokú közgazdaságié képzés ez által jobban koncentrálódik azokra a településekre, ahonnan jó a közlekedés Kisújszállásra. Ez felveti az aránytalan területi képzés gondját, a valósabbé teszi a /135/ alatt jelzett veszélyt. E gond kivételével - melynek megoldása hosszasan már nem halasztható - az uj beosztásba távozó igazgató utolsó jelentésében - lehet, persze hogy szubjektív alapon - kedvezőnek Ítéli meg az iskola jövőjét» "Egészében az iskola kialakult stabil összetétele, a tárgyi és személyi ellátottság jelenlegi szintje jó alap a munka minőségi mutatói javításához, ami a párthatározat szellemének megfelelő, a amiben az utóbbi években az előrelépés meg is indult." /l83/ Iskolai éa megyei vonatkozásban egyik legfőbb eredményűnk, hogy az 1964/65-re feszitetten elért magas középiskoláztatési szintet /l9» és 20. ábra/ azóta részben minőségileg is sikerült stabilizálni.