Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- k2 dig pozitív indítékot, ösztönzést adjon. Soha ne a valamire való alkalmatlanságot, a valamiből való kizárást, a szelektálást hangsúlyozza, hanem erősítse az alkalmasság tudatát." /17V Tükröződtek a dokumentumban a kollégiumi ellátottsággal kapcsolatos gondjaink is, ugy annyira, hogy akár rólunk is mintázhatták volna az alábbi sorokat. /Ez jórészt igy is volt 1/ "A gimnáziumi oktatás egyik legsúlyosabb hiányossága a kollégiumi hálózat mennyiségi ós minőségi elégtelensége. A kevés kollégiumi hely lehetetlenné teszi a fizikai dolgozók jó képességű gyermekeinek tagozatos osztályba való beiskolázását. A kollégiumok nagy része elavult, zsúfolt; nem nyújt a tanulóknak otthonos kötülraényéket, a tanulás és a szabad-idő helyes felhasználásához megfelelően berendezett helyiségeket." /175/ Az oktatásügy egész területének áttekintését az MSZMP Központi Bizottságának 1972. június lif-15-i ülése végezte el. Összegezte az iskolareform kezdete óta eltelt időszak tanulságait, megszabta rövidebb-hosszabb távra egyaránt a magyar oktatás feladatait. "1961-ben az oktatási rendszer egészét átfogó reformra került sor. A szocializmus alapjainak lerakásához közeledő társadalmunk uj igényei és oktatásügyünk gondjai az iskolarendszer továbbfejlesztését sürgették. A reform a problémák helyes felmérésén alapult,és alapvető tartalmi oélkitűzései - az oktatás korszerűsítése, a gyakorlattal való kapcsolatának erősítése, a szooialista nevelés javítása - továbbra is helytállóak. Néhány célkitűzése /pl. a középfokú oktatás általánossá tétele/ azonban nem volt reális, az alapelvek megvalósítására tett konkrét intézkedések egy részét is hibásan, illetve pontatlanul határoztuk meg, s bevezetésüket nem előzték meg kísérletek. A reform egyes célkitűzéseinek megvalósításához nem tudtuk a szükséges személyi és tárgyi feltételeket maradéktalanul biztosítani. A reform alapelvei, egyenlőtlenül érvényesültek. Mindenekelőtt az oktatás tartalmában értünk el lényeges előrehaladást." /176/ E vonatkozásban talán még egyértelműbb Aozél György elvtárs néhány mondata, mely az 1972. szeptember 20-án megtartott országos közoktatáspolitikai aktiván hangzott el: "Az 1961, évi oktatási reformnak számos eredménye, értékes vívmánya volt. Javult az oktatás színvonala, tartalma. Mégis, a reformhoz számos olyan illúzió kapcsolódott, hogy a problémák egy csapásra, egyetlen határozattal megoldhatók. Gondoljunk osak azokra a reményekre, amelyek a középfokú oktatás általánossá tételével vagy az un» 5+1-es gyakorlati oktatás bevezetésével kapcsolatos tervekhez fűződtek." /177/ A szakközépiskola képzési céljának ismételt módosítása mellett foglal állást /Lásd: /l52/./, a gimnáziummal kapcsolatban pedig a következőket állapította meg: "A gimnázium továbbtanulásra felkészítő funkciója az utóbbi években erősödött /az egyetemekre, főiskolákra felvetteknek 72 #-a gimnazista/, de a gimnáziumban érettségizetteknek még igy is osupán 30-35 #-«- tanul tovább felsőoktatási intézményekben. A tovább nem tanulóknak a gyakorlati életre való megfelelő előkészítése azonban megoldatlan. A gimnáziumok feladata elsősorban a továbbtanulásra való felkészítés legyen, A tovább nem tanulókat a gimnázium segítse a gyakorlati életre való felkészüléshez is. " /178/