Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 37 vizsgálják mop az állami oktatás egész randszBrét, a gondoskodjanak megfoleiő irányú továbbfejlesztéséről. Ez sokrétű feladat, mely szorosan összefonódik a világnézeti, erkölcsi és honvédelmi neveléssel, megköveteli a közoktatás, a kommunista szakemberképzés, a közművelődés rendszerének további tökéletesítését. Az oktatási munka stabilitását erő.sitve kell gondoskodni az ismeretanyag bővülése és módosulása miatt szükséges változtatásokról is." /lóo/ A kongresszus állásfoglalását ug>anolyau horderejűnek kell tekinteni az oktatáspolitika szempontjából, mint amilyen a VII. Kongresszusé volt. Ezután egy hosazabb időtartamú és kellően sokoldalú általános vizsgálati időszak következett, amoly végül is az 1972. június 15-i oktatáspolitikai határozathoz ve5;etett. Ebben a munkában iskolánk a gimnáziumi alapdokumentumok vizsgálata résztéma kidolgozásában vett részt. Ezen tul a tantestület tagjai közül többen vettünk részt a megyei vizsgáját valamelyik részében illetve a munka későbbi fázisában az oktatáspolitxkai párthatározat megyei és helyi intézkedési tervoiuek kimunkálásában. Mindez jó alkalmat szolgáltatott arra, hogy a maga történetiségében gondoljuk végig az iskolareform időszakát, hogy »laposan mérlegre tegyük a vizsgálatban iskolánk uolyzotét. Az 1970-es évek kezdetén a gimnáziumi profil létének biztosítása került előtérbe iskolánkban, A demográfiai apály időszaka a beiskolázási lehetőségek csökkenését hozta, legórzékelhetöbben a gimnáziumi jelentkezések csappantak meg, A maga« ozintü tartalmi munka, a jó továbbtanulási arány, a tovább nem tanuló gimnazistákról való megfelelő gondoskodás lehetett e legfőbb eszköz a tanulói bázisnöveléshez - vagy legalább is tartáshoz. A gimnáziumi oktató-nevelőmunka szintjének és feltételeinek emelése az adottságainkhoz igazodó és a magasabb továbbtanulási arányt biztosító szerkezetjavítással, a tárgyi feltételek tekintetében mutatkozó elmaradás felszámolásával, egyidejűleg a közgazdasági szakközépiskolai képzés szerkezotigazitása, párhuzamos osztályai felfutása feltételeinek biztosítása - ez lett iskolafejlesztési koncepciónk közvetlen feladata. Ennek megfelelően indult meg 1970/71-ben a biológia szakosított osztály és a góp-gyorsiró közgazdasági szakközépiskolai osztály, 1972/73-ban pedig a biológiával összevontan a matematika tagozatos félosztály* /A szakközépiskolai osztállyal kapcsolatosan lásd: /135/ ós az ezt követő oekezdéstl/ A tárgyi feltételek alakításában részben a szakosított osztályok szaktermeinek, részben általában a közismereti tárgyak szaktermeinek korszerűsítése, továbbá a közgazdasági szakközépiskola 1972/73-ban érvénybe lépő uj tanterve szaktermi feltételeinek biztosítása alkotta fő feladatunkat. Ennek megfelelően korszerűsítettük illetve hoztuk létre 1970. szeptemberére a biológiai, 1971. februárjára a társadalomtudományi, 1972, májusára a kémiai, 1972. szeptemberére az ügyviteli, 1972. októberére a fizikai szaktermet. /103-10Ő. ábra/ 1973. októberére készült el az iskola Móricz Zsigmond által leirt "nagy irodájában" az uj szabad polcos könyvtár és olvasóterem, mely egyben az iskola Móricz-dokumentumainak kiállítóhelyéül is szolgál, 1973. deoember 15-ére az ifjúsági klub, 197^. januárjára a biológia szertár korszerű világítása, s az ma lényegileg iskolai természetrajzi múzeum. /107-110. ábra/ Miközben a gimnáziumi alapdokumentumok vizsgálatában való közreműködésre kértek fel bennünket, tehát éppen ennek az iskolatípusnak voltak gondjai iskolánkban. E gondokat őszintén feltártuk a vizsgálat során, s igy vált iskolatörténeti dokumentummá minden egyes jelentésünk, amit e tárgyban ezekben az években készítettünk. Az előzőekből az is következik, hogy a gimnázium funkoiójávai kapcsolatos kérdések voltak számunkra a "legéíetbevágóbbak".