Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
25 tették meg a növényvédő-gépész szakközépiskola sorsát. Iskolánkban a MTVB Művelődésügyi Osztálya 1963. végén általános falügyeletot tartott. Ennek zéróértekezletén - 1965. december 22-én - került nyilvánosságra első említésben Kis? Kálmán hozzászólásában, hogy a növényvédft-gépész tagozat szakmai irányitója, K. Balogh Sándor, bizonytalannak érozvón az iskolatípus helyzetét, távozik az iskolától. "Nagyon sok gond és munka van a növényvédő szakközépiskolával is, dé ennek minden gondját-bajé,t K. Balogh kartára magára vállalta, s ezért aggódom most, mikor felvetődik a kérdés, hogy K. Balogh Sándor távozni készül az iskolától. Félő, hogy a növényvédő szakközépiskola ügye és irányítása nem lesz megfelelően megoldva." /9l/ K. Balogh kartárs hosszas és alapos érveléssel fejtette ki távozásának döntő indokait. Ezek között szerepol az állandó tantervi változtatások sorozata, melyek helyességéről ő nincs meggyőződve . "A másik ok, ami riasztólag hatott rá: A Parlament oktatási vitájában miniszter elvtárs álláspontja és megjegyzése a szakközépiskolák várható jövőbeni átszervezéséről. Véleménnyé szerint az általánosan képző szakközépiskola megszervezése nem fogja megoldani a szakit»! oktatás kérdését, mivel célja nem tartalmazza - négy éves oktatása ellenére sóm a "szakmai alapokon" tul komolyabb képzés igényét. 1 ' /92/ Ugy érzi a politechnizáoió szintjére degradálódik Így a szakközépiskola, s "mindez - noha jelenleg még ennek ellenkezőjét mondják hivatalos személyek - a későbbiekben a helyi specializáció megszüntetését is jelentheti, ami számára következményekkel járnatua." /93/ Tudjuk, az idő igazolta később, helyes volt következtetése, A szakközépiskolák munkájáról Porosaim! Lajos főelőadó beszámolója elismeréssel szólt. A növényvédő-gépésszel kapcsolatban: *'A MM Szakoktatási Főosztályán és a MrVB Mezőgazdasági Osztályán szerzett tájékozódásunk alapján a szakközépiskoláról a legjobb véleményt alakíthattuk ki. Ez egyformán érvényes az oktató-nevelő munka, a fejlesztés és az öntevékenység vonatkozásában." /9hf Felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy a fejlesztés üteme tekintetében türelmesebbnek kell lenni, mivel figyelembe kell venni, hogy az iskolában még egy szakközépiskola alakult, a a gimnázium gondjai is növekedtek. A másik szakközépiskola frissen indult tevékenységét igy értékeltet "A város és az iskola erőfeszítését /Ti*:a megfelelő felszerelés időre való biztosításában, a kezdéshez szükséges alapvető személyi feltétel elrendezésében - a szerző megjegyzése/ niár most kezdetben is meggyőző 6xővol nyugtázza a nagyszámú jelentkezés és a felnőtt tagozatú gép-- és gyorsíróiskola közkedveltsége." /95/ Az éltalános látogatás természetesen sukoldalu vizsgálat alapján értékelte az iskolai oktató-nevelőmunka egészét, az iskola külső-belső rendjét, felszereltségét, a tantestület tevékenységét s az iskola vezetésének munkáját. Ennek részletezése azonban nem tartozik e munka szorosan vett tárgykörébe. Az iskolaszerkezet stabilitása még élesebben vetődött fel az 1965/66-os tanév tantestületi záróértekezletén. Az igazgató beszámolójában mindenekelőtt értékeli a tanév jelentős számú uj dokumentumát, legfőbb eredményeit. "Ebben az évben az uj reformtantervek, tankönyvek bevezetésében eljutottunk az első léposöhöz. Az idén kaptuk meg a nevelési programot, kezdjük helyesebben értelmezni a gyakorlati foglalkozások helyzetét. Egy kísérlet lezárásának összegezéseként kezdjük kialakítani, ós megszilárdítani a szakképesítést nyújtó szakközépiskolai formákat." /9ő/ Beszámolója további részében az Iskolareform három alapelvéhez visszatérve, a az országgyűlés novemberi állásfoglalására hivatkozva élesen veti fel az iskolaszerkezet stabilitásának kérdését:
