Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- zk Szól az 5+1-es formáról to: "És mi legyen az 5+1-es formával? E

Z a forma változatlanul hasznos, de csak ahol a tárgyi és személyi feltételek - mégpedig lehetőleg az iskolában - megvannak.... Ahol pedig erre nincs? mód, ott betl 2 órás foglalkozást kell szervezni, ahogy ezt ma is érvényes utasításaink mondják. A munkára nevelés elve változatlanul megmarad; a szakmai előképzést azonban töröljük a célkitűzésből." /87/ Az 1965/66-os tanév kezdetén a szerkezet átalakulás ellenére iskolánkban is még a tanulók 6k,6 56-a, megyénkben 68,1 #-a gimnazista. A szerkezet átalakításban tehát ekkor a megyében 1 még különösen jelentősek feladataink. A miniszteri állásfoglalás nyomán erőteljesen folytatódott a megyén belül a szerkezetátalakulás, de az adott szinten leállt a nappali tagozatos középiskolai létszám további fejlesztése /20. ábra/. Csökkenés indult meg megyei szinten is /iskolánkban már egy éwel előbb/ az 5+1-es oktatásban résztvevők számában. /2k, ábva/ Az országgyűlési beszédet figyelembevéve érthetjük meg jubileumi évkönyvünk Iskolatörténeti részének záróso:rait, mely Ari Sándortól, az iskola akkori igazgatójától származik: "E két szakközépiskolai tagozat megszervezésével kialakultnak véljük iskolánk profilját, mert az országosan is kívánatosnak tartott 50 %-oa gimnáziumi és 50 $-os szakközépiskolai osztályokat iskolánkban megvalósítottuk. Jelenleg 1? osztály van az iskola épületében, s a jövő tanévben már 16 osztály működése várható, ami a tervezett profilnak megfelel. Az országgyűlés által is elfogadott - szakközépiskolákra vonatkozó - határozat remélhetőleg hosszabb időre megszabta a középiskolák fejlesztésének perspektíváját. A fokozatosan bevezetésre kerülő uj tanterv és utasítás olyan szilárd alapot teremt, amelynek során a tanulóifjúságot egyre biztosabb tárgyi tudással tudjuk felvértezni arra a nagy feladatra, amely a szocializmus felépítésében reájuk vár." /88/ E gondolatok azonban - a leírás /1967I/ idejét figyelembevevő - inkább valamiféle Írásbeliségben még ekkor /az iskola belskolázhatósága szempontjából}/ ajánlatos - de Indokolatlan - optimozmus kifejezői, hiszen ekkorra már az iskola igazgatója többféle formában találkozott a növényvédő-gépész szakközépiskolai tagozat bizonytalanságával, amire még e fejezetben utalás történik. /Lásd: /ll0/-et követő bekezdési/ E sorok szerzője ugyanebben az évkönyvben nyíltabban kifejezésre juttatta a tagozat további létének kétségességét: "A mostani jelentkezések /Ti*íl967/68-ra1/ a fiuk tekintetében is javuló tendenciát mutatnak, de ennek stabilizálódásához feltétlenül magának a tagozatnak kell stabilizálódnia.» /89/ Az országgyűlés előzőekben emiitett ülésszaka nyomán adták ki az 1965. évi 2k, az, tvr-et a középfokú oktatási intézményekről s az ezt konkretizáló 27/1965. /XH. 1,/ Korm, számú rendeletet, mely megerősítette a szakközépiskolát, de egyben megszüntette korábbi szűk speciális területre képzési jellegét, elindította a szakok integrálásának folyamatát. "E munkát a 27/1965. /XII. 1./ Korm. sz. rendelet alapján a szaktároákkal és az Országos Tervhivatallal együtt végeztük, az ő igényűk volt a meghatározó,és a korábbi mintegy 100-féle szakmunkás szakmát oktató szakközépiskola, valamint a közel 80 szakot reprezentáló középfokú teohnikum helyett 37» illetve a gépészeti szakok további összevonása folytán 36 szakközépiskolai szakon folytatjuk a szakközépiskolai képzést." /90/ E munkálatoknak rendkívül lényeges szerepe lett abban, hogy a /88/ alatt idézett várakozás, melynek valóssága már 1967-nél korábban is kezdett kétségessé válni, nem teljesült. Bár a /90/ alatt idézett sorok osak 1969-ben Íródtak, ez az integrációs tendencia már az országgyűlés ülésszaka után nyilvánvaló lett, s az igazán tájékozottak ekkor már biztosan sej-