Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
- 22 Amellott gépok sincsenek elegendő számban /ezeket az iskola a későbbiekben szerezi/ az ennyire góptani Jellegi! képzéshez. Végül Így összegzi a minisztérium részére ószrevóteloit: "Az elmondottak alapján a növényvédelmi szakközépiskolai oktatás olyan zsákutcába kerül, melyben a gyakorlat, a gyakorló növényvédelmi szakemberek tőlünk elforduló érdeklődése, képzettjeink szakmai intelligenciajának osökkenése miatt, nehezen megszerzett társadalmi bázisunk megszűnik. Ennek következményein csak ront a tagozat állandó átszervezése, mely végső fokon - a felső vezetés minden jóindulata ellenére - a tagozat elnéptelenedéséhez vezet.» /8*f/ Az észrevételt a minisztérium csak részben veszi figyelembe, "A felterjesztésben foglaltakat ez év október 28-án K. Balogh Sándor szakmérnök-tanár elvtárssal megvitattam. Az általa javasolt módosítás megvalóadtható részét - a növényvédelem tantárgy anyagának bizonyos fokú átrendezését - valamennyi növényvédő-gépész szakközépiskola 1966/67. tanévi tanterveiben fogom érvényesíteni." /Si»/ így meglehetősen sajátos ellentmondás alakult ki iskolánkban. Egy oldalról az érvényben lavő közoktatéspolitikai irányéIveknok megfelelő általános társadalmi igény a minél szélesebbkörü középiskoláztatásra, and. egészségtelen zsúfoltságot idézett elő az iskolában ós a kollégiumban /főle>g az utóbbibani/, más oldalról egy olyan szakközépiskolatipus létrejötte, amely ennek ellenére sem volt vonzó a társadalom számára, s melynek szakmai tevékenységét Is meglehetősen bizonytalan felsőbb orientáció kísérte. . Az osztály évenkénti indíthatóságának döntő feltétele elegendő számú kollégiumi férőhely biztosítása volt u vó-gül is össze toborzott sok gyenge tanulmányi eredményű távoli vidékről származó tanuló részére. /Lásd: 31. ábra/ Ezek a körülmények motiváltak abban, hogy az iskola jubileumi é\könyve kollégium-történeti részének záró3oralban így fogalmazzak: "Az adott viszonyok között pedig /miután megépült a Kunhegyes! Gimnázium, mely bejáx'ó és eredeti kollégista vonzás területünk jelentős részét magéhoz csatolta/ az iskola kapacitásának kihasználtságát csak a nagy területi beiskolázású szakközépiskolák, nagy kollégiumi kapacitással biztosithatják. A nagy létszámú intézet kollégiumi szintű elhelyezési feltóteleinek biztosítása az épület bővítését kJLvánná, s csak ennok megvalósulásával lenne teljes a kisújszállási középiskolai komplexum. Az 1912-ben készült szép tervek elmaradásának mai pótlása /Akkox- monumentális igen korszerű internátust terveztek, de megvalósítására az X« világháború miatt - e azután a későbbiekben sem - nem került sor. A szerző megjegyzése/ teremtené meg az iskola és kollégium működésének egyensúlyát." /86/ A /35/-öt követő sorok igy önmagában mégis tul sommás értékelést jelentenének az előbbi tények ellenére is erről a szakközépiskoláról, mert a növényvédő-szakmunkások szükségességét a korszerű mezőgazdaság minden híve csak megerősítette, de ennek tudata még nem nyert elfogadást öasztársadalmi szinten. Semmiképp se volt azonban iskolánk helyzete és jövője szempontjából kedvezőnek Ítélhető az a képzés szintjével, módjával és a szakmai tantervekkel, óratervekkel kapcsolatban kialakult vita, ami a bizonytalan fölső orientáció legfőbb kifejeződése volt. Tagadnatatlan viszont, hogy ekkor még az iskolatípus funkciójának teljesítését érdaniben megítélni sem lehetett, mivel e tanévben volt esedékes az kibocsátani első végzettjeit. Sokkal stabilabb tantervi szempontból la az 1965/66-os tanév kezdetén a gimnázium és a közgazdasági szakközépiskola egyaránt a növényvédő-gépész szakközépiskolánál. Mindkettőben uj tantervek léposőzetes bevezetése kezdődött meg ezzel a tanévvel.
