Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 20 gyénilag is leszerződnek munkára, továblié a megszervezett nyári gyakorlat korántsem kapcsolódik szorosan a szakmához s.l.t. E gondok ellenőre a végső konklúzió: "A jelenlegi oktatási formák megnyugtató módon rendezik az iskola gyakorlati képzését." /73/ Sajnos nincs minden rendben a már harmadik éve működő növényvédő-gépész szakközépiskolai osztály gyakorlatos napjaival sem, pedig ennek jó bázlsüzerae a Szolnok megyei Növényvédő Állomás. Ezt az alábbi levélváltás tükrözi: "Értesítem, hogy a Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola I-1T-III. éves növényvédő-gépész hallgatóit gépjavító műhelyünk és laboratoriumunk 19*»3. október 21-től teli» tika nélkül oktatja." Kóii a Növényvédő Állomás igazgatója: "...biztosítsák a tematikát, mert e nélkül az oktatás nem lehet tervszerű, a diákok képzése nem lehet színvonalas." /lh/ Erre az iskola igazgatójának válasza: "Hirtelenjében tematikát adni nem tudunk, mert nekünk sincs. Csak közösen tudnánk elkészíteni. Eddigi gyakorlatainkkal az volt a célunk, hogy egy kis üzemi levegőt is szívjanak magukba, mégha rendszertelenül is. Mi is érezzük azonban, hogy ez nincsen jól, és nagyon örülünk neki, hogy bázisüzemünk csak megerősíti ezirényu kétségeinket. Felsőbb hatóságainktól sem kaptunk határozott útbaigazítást, s ez is nehezíti munkánkat." /75/ Megítélésem szerint már e sorokból is kitűnik az iskolatípus bizonytalan helyzete. Am el kell ismerni, az indulás nehézségeinek még ugyanúgy lehet tulajdonítani ezt a bizonytalanságot, mint a jövő kilátástalanság» rossz sejtéseinek. A közgazdasági szakközépiskolai osztály indulása csak tetézte az iskolavezetés és az egész iskolai nevelőmunka gondjait. Ez egyértelműen kitűnik az 196V65-ÖS tanév zéróértekezletének jegyzőkönyvéből: «A múlt tanév végén, azt értékelve megállapitottxtk, hogy legnehezebb évünk volt. És most az elmúlt tanévünk végén azt mondhatju*, hogy ez még bonyolultabb, nehezebb volt az előzőnél is. A nevelőhiányon kivül nehezítette helyzetünket az is, hogy kétféle szakközépiskolai osztállyal indultunk, s nem állnak még rendelkezésünkre tapasztalatok ezek szakmai gyakorlatának rutinos megszervezésére. Ez a helyzet és a vele járó túlterhelés rányomta bényegót a nevelőtestület munkájára is.« /?6/ Valóban, az 1962/63 - 1964/65-ös időszak a tantestület legnagyobb igénybevételének kora volt! /38. ábra/ Nem csodálható különösebben, hogy akár a minőségi tanulmányi munka mutatói, akár a nevelési hatékonyság szintje egyaránt kedvezőtlenül alakult a tanév folyamán, s még felszabadulásunk 20. évfordulójának megünneplése sem hatotta át kellően a nevelőmunkát. Joggal állapítja meg az igazgatói értékelés: "A jövőben ne engedjük elszintelenedni a kezünkben levő nevelési lehetőségeket." /77/