Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
1.3 A "hivatalos" irányvonalat - egyéni meggyőződésből - ketten támogatták, néhányan kitértek a nyilt ilyen vonatkozású állásfoglalás elől véleményük, kifejtése során, a tantestület többsége pedig az egységes gimnázium mellett foglalt állást. Sok korabeli kérdésbe nyújt bepillantást; ha a tantestület határozata előtt két egymást követő ellontétes hozzászólást is megismerünk a készült jegyzőkönyv nyomán; " Vincze Sándor kollégiumi igazgató a tudomány fejlődési irányáról beszél, s megállapítja, hogy a tudományok differenciálódásával találkozunk minden vonalon. Ezt a széttagolódást véli a tagozatok szétválasztásának torvében is felismerni, s ezt szükségesnek tartja. Van a tudományoknak egy ellentétes irányú mozgása is, mely látszólag igen meszsze eső tudományokat kapcsol össze, mint pl. a kibernetika. Ezt a célt szolgálja a tantárgyi koncentráció. Javasolja a két tagozat fenntartását. Ari Sándor igazgató szerint, ha olyan kevés része marad meg általánosan képző középiskoláinknak, amint azt tervezik, nem tartja szükségesnek a két tagozatot. Ezt indokolják azok az igazgatási problémák is, melyeket a kétféle tagozat léte felvet, különösen a vidéki kisebb iskolákban, melyekből pedig a várható kötelező középiskola bevezetése után mind több-több lesz. Ilyen helyeken - ha még szakiskolai tagozat is lesz ott - úgyis csak az egyik tagozatot lehetne megvaJ_ósitani. Sokallja a heti 33 órás kötelező óraszámot, mert ehhez még naponta legalább 3 óra tanulást is hozzá kell számítani." /U6/ A mérleg határozottan az egységes gimnázium oldalára billent, s ez fejeződött ki a születő nevelőtestületi határozatban: "A nevelőtestület ezután Kiss Kálmánné és Vincze Sándor ellenvéleménye és Kiss Kálmán tartózkodása mellett az egységes gimnázium bevezetése mellett foglal állást, melyben két idegen nyelv tanítása folyik, s benne a természettudományok megkapják a korunk felvetette igényeknek megfelelő helyet. Nevelőtestület ezt látja helyesnek, mert a szakiskolák nagyobbmérvü kiépítése mellett a megmaradó igen kevés gimnáziumi osztály még további tagozódása az ország nagyobbik részét kitevő vidéki kis gimnáziumokban nem oldható meg. Az egyoldalú tagozatok erőltetése itt tehát a vidéki munkás-paraszt tanulókat hátrányosabb helyzetbe hozná a városi tanulókkal szemben. A tagozatok ellen szólnak iskolaszervezési problémák is /tankönyv, tanárellátottság, iskolaváltoztatás nehézségei/ valamint az is, hogy az internátusi helyek száma nem elegendő, s a kötelező középiskola várható bevezetése a kis gimnáziumok számát növeli erősen, ahol szinte lehetetlen lesz szakiskolát és még kétféle tagozatot is fenntartani." /hl/ kv adott helyzetben és kilátásokkal - épp megindult az iskolában az első szakközépiskolai osztály, már formálódott az uj szakközépiskolai tipus elgondolása is - igy eleve egy trifurkált iskolafunkció távlatával, amikor még nem kialakult a 16 osztályos középiskola, hiszen "csak" 13 osztály működik, a lányrészleg megnyitásával különösen zsúfolttá vált kollégium igen szerény lehetőségével rendelkezvén csupán, nem csodálható, sőt szükségszerű volt, hogy nem nyert általános támogatást a gimnázium vonatkozásában az "újra felét" szemléletet kifejező két tagozat gondolata. Főleg a határozat utolsó mondata fejezi ki ezt a szituativ determinációt. /Egyébként téves extrapolációt tartalmaz, iskolánk pillanatnyi kilátásait vetiti ki még a kisgimnáziumokra is!/ Az országos vita során több ma is helytálló - vagy talán még inkább jövőbemutató - nézetet fogalmaztak meg. Ilyen volt Szász Gusztávnak, a nyírbátori gimnázium igazgatója hozzászólásának egy része is: "Nem tartom helyesnek a tagozati megbontást az első osztályban; két évig ismerkedjen a gyermek valamennyi tárgy lehetőségével, mutathassa meg képességeit, és ismerhesse meg á tanár is a gyermeket munka közben. Két évig tehát egységes iskolát vinnék, hiszen a gimnázium célja úgyis az alapismeretek sokágú kimunkálása." /h8/ Helyileg és országosan is több jogos bírálat illette a vitában a mezőgazdasági gyakorlati foglalkozások rendszerét. Tantestületi értekezletünkön hárman is foglalkoztak vele:
