Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- Ik Kiss Kálmán - az egyik gyakorlati'foglalkozás "kiséro"-tanára H mezőgazdasági gyakorlat jelenlegi helyzetét nem tartja kielégítőnek. Találóan jegyzi meg, hogy n jelenlegi helyzet mellett ez nem épitő, Jót nem tapasztalnak. Ugyanerről szól még keményebb szavakkal egy másik "kisérő"-tanár Szabó Lajos is. Ostorozza a e'/.oi-vazet j.tmsége t, ami miatt az idot item lehet megfelelően kihasználni. Ez act oktatási forma - mint megjegyezte — nem ad komoly használható gyakorlati. ismereteket és még kevesebb perspektívát. A leghivatottabb azonban erről beszólni a szakember - az iskolához frissen szerződtetett agrármérnöknő: "Bory Mlklúsné a gyakorlati oktatás jelenlegi helyzetét tűrhetetlennek tartja. Elengedhetetlen követelmény, bogy a kisérő tanár a tsz vezetőséggel csináljon olyan gyakorlati munkákról szóló tanmenetet, amit be is kell és be is lehet tartatni - vagy pedig jármüvet biztosítani az iskolának, amivel odavigye tanítványait, ahol azt a munkát láthatják, gyakoxo Ihatják, ami a tanmenetben anyag szerint következik." /'+9/ A viták tapasztalatainak szintetizáló összegezésére 1963. nyarán került sor. Országosan a vita csomópontjait a két-tagozatos gimnázium bírálata, a második idegen nyelv elhagyásának helytelenítése, annak kétségbevonása, hogy megszüntetné a tanterv a maximalizmust, annak kinyilvánítása, hogy a szakmai előképzés /5+l/ helyenként improduktiv időtöltés, s az általános iskolára való építés realitásának megkérdőjelezése alkotta. /50/ A minisztérium sajnálkozva azon, hogy a pedagógusok a túlterhelés csökkentése szempontját állásfoglalásaikban nem vették kellő súllyal figyelembe, a gimnáziumi tagozatok kérdésében megváltoztatta álláspontját: "Összegezve az országos vitában elhangzottakat, arra a belátásra jutottunk, hogy a gimnázium legyen egységes óratervre épülő és egységes tantervű, de tegyük lehetővé a differenciálás ésszerű s az adott körülmények között lehetséges változatait. Elsősorban a speciális osztályok válfajainak és számának szaporítására, valamint a szakköri rendszer tervszerű kiépítésére gondolunk." /5l/ Az ily módon kialakult uj helyzet a tantervek és óratervek újbóli átgondolását igényelte, s azok fokozatos bevezetését a művelődésügyi miniszter csak 1965 tavaszán rendelhette el. "A munkálatok évekkel ezelőtt, az 1959/60. tanévben indultak, s a Tantervi Bizottság irányelvei nyomán egyre szélesebb körben folytak. 12-15 tagú tantárgyi bizottságok alakultak a legkiválóbb nevelőkből, a szaktudományok és az üzemek képviselőiből. Tervezetüket 1962 őszén valamennyi középiskolában, számos általános iskolában, a nevelőképző intézményekben és sok tudományos társulatban megvitatták, s a megjegyzések felhasználásával alakult ki a tanterv és utasítás végleges formája." /52/ A gimnáziumok helyzetének változásával, reformelképzeléseivel együtt nagyon sok egyéb változásra is sor kerül közoktatási struktúránkban ezekben az években. Az 1962. november 20-24. között ülésező MSZMP VTII. Kongresszus anyagában fontos oktatáspolitikai állásfoglalások szerepeltek. Mindenekelőtt megállapította a Kongresszus: "A VII. Kongresszus óta tovább nőtt népünk művelődési igénye, a tanulás kezd népmozgalommá válni hazánkban. Az 19ó2-1963-as tanévben az általános iskolákban csaknem másfél millió, a középiskolák nappali tagozatán több mint 200.000 diák fog tanulni, azaz '17 56kal több, mint 1958-1959-ben." /53/ "Ami konkrétan iskolánkat illeti, ugyanezen idő alatt a tanuló létszám 287-ről 'f27-re nőtt, to-