Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
- 12 "Kiindulópont tul az a közös "művelődési törzsanyag" szolgált, amelyet a középiskola minden tipusában biztosítani kell azért, hogy a korszerű műveltség alapjaiban minden középiskolai tanuló egyaránt részesülhessen. Erre épül minden iskolatípusban az, ami adott iskolatípus sajátos jellegét megadja. A szakközépiskolák különböző típusaiban a szakmai oktatás,a gimnázium különböző tagozataiban /"reál" és "humán" tagozat/ pedig az, ami az adott tagozatot megkülönbözteti." /w A tantervi bizottság a két gimnáziumi tagozat mellett több érvet sorakoztatott fel. Mindenek előtt azt, hogy a modern tái*sadalom viszonyai között, a tudomány és a technika rohamos fejlődésének, állandó differenciálódásának hatására az egyes életpályák egyre ismeretigényesebbé válnak, egyre növekszik a képzési idő és a képzés tartalmi igényessége. Mindezekre tekintettel a pályaelőkészités az életbe való kilépéstől illetve az egyetemre vagy főiskolára való belépéstől visszafelé számítva "lefelé nyúlik". Azt a tendenciát, hogy a pályaelőkészitést "lefelé nyújtsuk" ellensulyozóan egészíti ki egy másik tendencia., hogy ti. minél magasabb szintig vezessünk el mindenkit az általános műveltségben. Ennek a két tendenciának az együttes figyelembevételéből nem származhat más, mint a középiskola különböző típusainak olyan tervezése, amelyben minden típusnak megvan a maga sajátos jellege, ugyanakkor minden típusban biztositva van az általános műveltség középfokú törzsanyaga, alapvető ismeret- és készségrendszere. A középiskola rendszerének ilyen kiépítésével egyrészt sehol sem keletkezhet "zsákutca", másrészt bizonyos mérvű, az iskolatípus jellegében kifejezésre jutó viszonylagos pályaelőkészités biztosi tható. A pályaelőkészitésnek ilyen rugalmas, az általános képzés mellett, vagy annak színezeteiben kifejezésre jutó biztosítása a vele kapcsolatos társadalmi érdeken tul, az esetek jó részében találkozik a tanulók hajlamainak, érdeklődésének differenciálódásával is. Sem különleges társadalmi érdek, sem a tanulók többségének érdeke nem szól amellett, hogy továbbra is mindenki mindenből ugyanazt és ugyanannyit tanuljon. Különösen ez az érv az igen figyelemre méltó. Hiszen közismert, hogy a gimnáziumi fakultáció megvalósításával kapcsolatos mai elképzelések is e nagy igazság érvényesítését is célozzák. Ez a dokumentum is hangsúlyozza: "Ehhez járul további nyomatékos motívumként a tanulók ttilterhelésének megszüntetése. Ez az oktatási reformnak ugyancsak irányelve. A tantervi munkálatok alapján arra a belátásra jutottunk, hogy csaknem lehetetlen a tanulók túlterhelését, e túlterhelés tantervi okalt leküzdeni, egyidejűleg minden társadalmi igényre is tekintettel lenni akkor, ha minden igényt egyetlen lehetséges középiskola-típusban akarunk kielégíteni, így tehát mindhárom irányból - a társadalmi igényekből, a tanulók éx^deklődéséből és a túlterhelés problémájából - elindulva ugyanarra a következtetésre jutottunk. Más kérdés, hogy a két tagozat sem ad teljes megoldást sem az egyik, sem a másik, sem a harmadik szempontból. De megítélésünk szerint kevesebb hátrányos következménnyel tervezhető, mint egy egyetlen, uniformis-tipus." /h^/ 196a. őszén sor került az uj gimnáziumi tantervek megyei majd tantestületenként! részletes vitájára. A pedagógus társadalom a két tagozat tervét minden józan érv ellenére sem fogadta el. így történt ez iskolánkban is az 1962. október 25-én megtartott - a tantervi vitával kapcsolatos - tantestületi értekezleten. \ ' :
