Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
102 '<• 3• A továbbtanulási eredményes sé« összefüggése a felvételi vizsga bárunk megfelelő választásával A továbbtanulási esélyek szempontjából lényeges annak a szerepe is, mennyire illeszkednek a jelentkezések a népgazdasági igényekhez. A 97. ábra mutatja, hogy az 1969/70 - 1972/73 között végzett tanulóink - jelentkezéseik alapján - milyen tárgyakból tettek felvételi vizsgát. Összehasonlításként feltüntettem az ábrán az 1972/73-as tanév felsőoktatási kereteinek felvételi vizsgatárgyak szerinti megoszlását is. Látható, hogy növényvédő-gépész szakközépiskolásaink legfőbb vizsgatárgya a matematika, biológia, kémia volt /ami agrárfelsőoktatási jelentkezésükhöz kapcsolódott/. Közgazdasági szakközépiskolásaink jellegzetes felvételi vizsgatárgya a politikai gazdaságtan /esetleg történelem/ és a matematika volt /ami közgazdasági egyetemre jelentkezésükkel volt döntően kapcsolatban/. Gimnazistáinknál szinte egyenlő súllyal szerepelt a felvételek szempontjából a magyar, történelem, fizika és a matematika. Jelentős volt még a biológia szerepe is, A sort a kémia zár ta. Ezzel a jelentkezéssel növényvédőseink jelentősen túllépték az országos megoszlási mutatókat biológiából és kémiából, s bár jelentős volt náluk a matematikából felvételizők száma ia, ezzel még igy is elmaradtak az országos mutatótól. Ugyanez igaz közgazdasági szakközépiskolásainkra is. Ők politikai gazdaságtanból /vagy történelemből/ lépték tul legjobban az országos mutatót, de érdekes, hogy magyarból is kissé. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy aránylag sok volt közülük a tanítói pályára menő tanuló is, akik jelentkezésük idején még nem mérték fel kellően saját érdeklődési irányukat. Gimnazistáink matematikából és fizikából lényegesen az országos mutató alatti, magyarból, történelemből, biológiából az országos mutató feletti jelentkezést produkáltak. A jelentkezések iskolák közötti összehasonlítására, országos és megyei mérleg megvonására nyújt lehetőséget a 102, ábra. Az ábrán az országos és megyei mutatókat, továbbá tipikus /elsősorban megyei/ iskolák megfelelő adatait tüntettem fel. Minthogy iskolánk hármas funkciót teljesített, ezért tüntettem fel az ábrán egy-egy mezőgazdasági és közgazdasági szakközépiskolát és két gimnáziumot. Utóbbiak közül az egyik a megye legmagasabb felvételi arányt produkáló gimnáziuma /Verseghy/, a másik un. "kis-gimnáziumból" kifejlődött iskola, mely aránylag alaosony felvételi eredményeket tudott eddig csak felmutatni. Az ábrán tükröződnek a mezőgazdasági és közgazdasági szakközépiskolák - már említett - jellegzetes felvételi tárgykombináoiói» Leolvashatjuk azt is, hogy matematikából és fizikából az országos jelentkezések sem érték el a kívánatos mértéket, még kevéssé megyénk jelentkezési adatai. Iskolánk jelentkezései e szempontból még jobban elmaradtak a kívánatos mértéktől, de a kunhegyes! adatok még iskolánk adatainál is alacsonyabbak voltak. Szerepeltettem az ábx-án a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium jelentkezési adatait is, amely iskola tudvalévően évek óta országosan is a legmagasabb felvételi eredményességet mutatta fel. Ennek az iskolának az eloszlásfüggvénye viszont éppen abban jellegzetes, hogy matematikából és fizikából a népgazdasági igénynél is magasabb jelentkezést tudtak felmutatni. Magától értetődő, hogy a többi tárgyból viszont a jellegzetességek ennek éppen a fordítottjai. Minthogy a legdöntőbb számú felvételi lehetőséget éppen a matematika-fizika tárgyak nyújtják, meglehetősen kézenfekvő, hogy e két tárgy megfelelő megkedveltetése, s ezen keresztül az ezekböl történő elegendő mértékű jelentkezés szinte mutatójává lesz a vérható felvételi eredményességnek. Az egyes iskolák - ábráról leolvasható és az előzőekben érintett - jelentkezési adataitól - ugy vélem - nem lehet elválasztani felvételi eredményességük mértékét.
