Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
98 A fenti direkt hatások közül csak a tanárellátottság és a tanári fluktuáció hatása szignifikáns a feIvett-végzett arányra. Itt az összhatás is p = 5 #-os szinten szignifikáns, A tanárellátottság hatása p = 5 #-os szinten szignifikánsan különbözik a tanári fluktuáció hatásától. A felvett-jelentkező arányra csak az együttes hatásuk szignifikáns /p = 10 %-oa szinten/. A jelentkező-végzett arányra viszont a tanári fluktuációnak volt szignifikáns hatása /p = 10 %-oa szinten/. A helybeli és kollégista arányszám, a tanárellátottság és a matematika jeles arányszám hatása vizsgálatánál éppen a 93.oldalon lévő táblázat három különböző csoportjából vett egy-egy reprezentánsáról van szó. Annak vizsgálatára alkalmas tehát, hogy a végzett tanulók összetétele, a középiskolai tanulmányi eredmények és a személyi feltételek milyen befolyással vannak a továbbtanulási aránymutatókra. Jelölje a helybeli ós kollégista arányszámot Xg, a matematikából jelest elértek arányszá- ' mát Xgp. Egyebekben az eddigi jelölésrendszer érvényes. A regressziós egyenletek: x l = " °» 351 + O» 1 ? 1 ' x 8 + °» 635 * x i8 + °» 711 * x 22 * 1Q = - 0,106 + 0,190 • Xg + 0,739 • x l8 + 0,360 • x 22 x 23 = 0,117 + 0,129 • x 8 + 0,336 • x l8 + 0,599 • * 22 A path-együtthatók az alábbiak: x x -re hatési: p g = 0,1625; P l8 = 0,3953; P 22 = 0,'+056 . x -re hatás!: p g = 0,l600; p lg = O t k067', P 22 = 0,l8l4 • x 23-ra hatás!: p 8 = 0,ll48; p lQ = 0,195^5 P 22 = °»3 1 92 . így a felvett-végzett arányra legnagyobb relativ jelentőséggel a matematika jeles arányszám és a tanárellátottság bir. Felüknél is kisebb a relativ jelentősége a helybeli és kollégista aránynak. A felvett-jelentkező arányra legnagyobb jelentőséggel a tanárellátottság bir. Felénél is kisebb a relativ jelentősége e szempontból a matematikából jelest elérők arányszámának és a helybeli és kollégista arányszámnak, A jelentkező-végzett arányra legnagyobb jelentőséggel a matematika jeles arányszám bir; ezt meglehetős egyenletes rendben követi a tanárellátottság majd a helybeli és kollégista arány. Így megerősítést nyert, hogy a jelentkezésnél a megfelelő eredmény a legfontosabb ösztönző, mig a továbbtanulási aspiráció megvalósulási mutatójára a megfelelő személyi ellátottságnak, a a végső tényleges felvételi arányra a megfelelő eredménynek és a kedvező személyi feltételeknek van szinte egyenrangú jelentősége. A három független változó közötti kapcsolatok szorosságát a következő korrelációs és determinációs együtthatók adják meg: R 8,i8 = -°» 1 397; R 2 8fl8 = x »95 %; R 8f22 = 0,0755; R 2 8f22 = 0,57 %; R 18,22= °' 0218 ' R2 18,22 = °»°5 *• Ezek a kapcsolatok a 95« oldalon vizsgálthoz képest sokkal lazábbak. A helybeliek, kollégisták, és a tanárellátottság negativ korreléoióját az magyarázza, hogy a vizsgált időszak kezdetén, amikor legalacsonyabb volt a tanárellátottság, akkor volt legmagasabb a helybeli és kollégista arány. Érdekes, 4 hogy a matematika jeles arányszám /mint eredményességi mutató/ és a kedvező tanulási
