Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

az államháztartás, valamint évente kisebb taxával a vármegye költségeihez. A nem nemes lakosság viszont "privát" vagyona után adózott az államnak és háziadót fizetett a vármegyének. Az egyházi tized alól a nemesek mellett a nem nemesek is mentesek voltak. A falu papja, iskolája ellátására minden lakos egyházi adót (párbér) s a helység egyéb szükségletei, kiadásai Fedezé232) sere pedig községi adót fizetett. Az állami és varmegyei adók kivetése a megye feladata volt. Az adóösszegek megállapítása az évenként készített összeírások alapján történt. Az összeírások a XVIII. szőzad elejétől már nemcsak a földre, hanem az állatállományra és a terményekre is vonatkoztak. Segítségükkel állapították meg, hogy egy-egy lakos adó alá eső vagyona hány érvényben levő adóegységet (dica) tett ki. Mindenki annyit fizetett, ahány adóegysége lett. (Csépán a föld után nem adóztak.) Az 1720-as évektől a szántó, kaszáló és szőlő mellett még mintegy 18 féle dicát figyelhettünk meg a Heves megyei összeírásokban. Egy-egy dicát képezett (több mint 50 esztendőn át) 4 jármos vagy 6 utazós ökör, 4 borjas tehén, 6 heverő ökör, 4 ló, 8 tinó, 24 fejős juh, 30 meddő juh vagy kecske, 25 sertés, 30 kg búza, 40 kg árpa, 45 kg zab, 12 kg 233) borsó, 24 köpü méz, 12 akó bor, 300 csomó dohány. 1772-ben a királynő uj adózási rendszert vezetett be, amely csekély módositásokkal 1848-ig fennmaradt. Az uj szabály szerint egy-egy dicát jelentett : 4 jobbágy, 8 gyermek, 16 leánygyermek, 4 zsellér, 16 lakos, 8 szolga, 16 szolgáló: 8 kocsis ló, 40 juh, 20 db sertés.. 24 ,. 32, 40, 48 hold szántó (osztályonként), 32, 40, 48 kaszás rét, 24, 32, 40 kapás szőlő .. össze234) sen mintegy 90 féle dica állapíttatott meg. Községünk adóköteles lakosságára kiirt dicamennyíség alakulását az alábbi adatok mutatják : 1729-ben 4 család 6 dica 1731 -ben 4 =salád 8 2/4 dica 1748-ban 5 család 9 dica -98-