Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

1751-ben 8 család 11 dica 1828-ban 54 család 12 6/8 dica 1836-ban 45 család 12 2/8 dica Ezek a számok tükrözik parasztlakosságunk termelóerejének lassú növekedését s igen szűkös voltát. A súlyos elszegényedésre is rámutatnak. A dica pénzértékének évenkénti emelkedéséből pedig - figyelembe véve a pénz értékének esését - a lakosság adóterheinek súlyosbodását álla236) pithatjuk meg, A dica pénzértékének változásai : 1751-ben 1 dicára 4,5 Ft állami és háziadó 1778-ban 1 dicára 6,48 Ft állami és háziadó 1805-ben 1 dicára 9,48 Ft állami és háziadó 1823-ban 1 dicára 10,41 Ft állami és háziadó 1843-ban 1 dicára 13,24 Ft állami és háziadó Adózó népünk helyzetén mintsem javitott, hogy a kivetett összeget - más egyéb, s a nemesség tartozásaival együtt - a helység tanácsa szedte be. Az elöljáróság a csépai nemesekre esó'megyei taxát is a XVIII. század adózási rendszere, a dicaösszerirás alapján gyűjtötte be. A nemesség is termóerejéhez mérten járult hozzá a vármegyei költségekhez. Természetesen egy dica után ők jóvai kevesebbet fizettek, mint az adókötelesek. A taxa változását szemléltetik 237) a következő' adatok : 1729-ben 13 nemes család 21 dica után 21 Ft 1731-ben 13 nemes család 30 dica után 30 Ft 1748-ban 15 nemes család 50 dica után 50 Ft 1751-ben 18 nemes család - dica után 50 Ft 1760-ban 22 nemes család - dica után 50 Ft 1770-ben - nemes család - dica után 50 Ft 1771-tói a taxára, s annak esetleges növekedésére vonatkozóan már nincs adatunk. A nemesség hadisegély szolgáltatásaival kapcsolatban is - 99-