Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

1771-ben 1782-ben 1813-ban 1815-ben Kürt 22 \/2 31 34 31 1/4 Sas 9 3/4 15 1/4 15 3/4 15 1/2 Ug 7 1/4 10 1/4 10 1/4 11 1/2 A telki állomány megközelítőleg 50%-kal növekedett, amit főként az idészett eló*, hogy a földesúr 1782-ben még további telkeket osztott ki mindhárom községben. Ezzel valamit javított jobbágyai helyzetén, de a telkek gyors elaprózódása és ezzel együtt a lakosság életszínvonalának süllyedése, 203) az elproletarizálódás, tovább tartott: 1851 -ben Kürt lakosságának 64 %-a zsellér 1851-ben Sas lakosságának 69 %-a zsellér 1851-ben Ug lakosságának 61 %-a zsellér 204) A telkes jobbágyok és zsellérek számarányának alakulása Tiszakürtön : Egésztelkes. 3/4 telkes. Féltelkes. Negyedtelkes. Zsellér. 1771-ben 5 1813-ban 1 1828-ban 1 1851-ben 1 A még nagyobb arányú elzsellérsedésnek az állta útját,hogy a jobbágyok kezére jelentős telken kivüli állomány, elsó'sorban szőlővel beültetett homok került. Tiszakürtőn pl. 1828-ban 100 jobbágyból 95, 142 zsellérből pedig 97 rendelkezett féltől két kapásig tejredő szőlőterülettel. Hogy a zsellérek legtöbbje is szert tudott tenni telken kivüli állományra, lassitotta a lakosság elszegényedését. Igy, bár ezekben a falvakban főként a természetes szaporodás következtében az 1848-as szabadságharc idejére az országos átlagnál a zselteresedés magasabb százalékot ért el (64,7 %), a dolgozó nép helyzete, általános -9023 24 72 17 92 93 19 82 142 21 77 180