Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)
váratlanul Kiss István, és még mi a szobában vol tunk a szavazatokra várakozván, a künn telepedett szőlősgazdákat a bírói választástól eltartóztatta - eképpen bennünket uri foglalatosságunkban a naplementig nyújtott éretlen beszédekkel, makacs ellenkezésekkel, só't fenyegetésekkel vakmerően meggátolt - , így a Hegy Birónak megválasztását és több más panasznak vizsgúlását jobb időre halasztottuk." 200 * A szó'ló'terület növekedése és a piaci lehetőségek bővülése nyomán a földesurak hamarosan érezték a szÉló'terme lésben rejlő >neggazdagodási lehetőségeket. Fokozatosan szűkítették a hegyközségi önkormányzatot, hogy a szerződésben nem szereplő' gyümölcsdézsmák teljesítését és szüret idején megkövetelt szedők és hordók adását s egyéb önhatalmú intézkedéseket könnyebben rákényszerithess'ék a hegyközségre. A földesurak ilyen irányú törekvését igazolja a szőlősgazdáknak 1840-ben a megyéhez irott panasza is : ".. .Esedezünk, hogy a helytelenül követelt gyümölcsdézsmától, hordók adásától, szőlőszedők követelésétől és eladás esetében vett törvénytelen átirási taxáitatástól felmenteni szíveskedjenek, továbbá a Hegy Biró és az Esküdtek választását egyedül csak a községre terjeszteni, az elzárt utakat elegendő'szélességben felnyittatni és a Halesziszőlők adókulcsát tudatni méltóztassanak" . A vidék ezen részére, ahol nem is volt urbériség, egyre sokasodott a parasztság gondja, baja, mindjobban a majorságok kizsákmányoltjává vált. Még kedvezőtlenebbül alakulta jobbágyközségek helyzete. Lakosaik életében bekövetkezett általános elszegényedést jól mutatják a parasztság rétegződésére vonatkozó adatok. Az eddigiekben már láttuk,hogy a jobbágyfalvak lakossága a királyi úrbérrendezés időszakától 1848-ig többszörösére nőtt. Tiszakürt esetében kb. kétszeres, Sas, Ug esetében pedig háromszoros a növekedés. Tekintsük át, hogyan változott ezen idő'alatt a jobbágyok kezelésében levő telki állo202) many : -89-