Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

Ipán 1571-ben a következő család főket írták össze : Mestör Balázs, JKis_Lőrincz, I István, BercsikK álmán, Ertős Máté, Pikő Gergely, Aporí Ferend Nimetf Pál, ité Mihály, Fodor Péter, K_ocsis_ János, Ködes Sebestyén, Pap Lórincz, Kötés János, jmesti Mihály, Mo|rTár_Pal, Fodor István, Vas István, Kovács_lstvan Sátáni Gál, 41) snakozs Mózsi, Csanakozs István, Csónakos Mihály, Gere Orbán. (Az aláhúzott vek az 1551-es tizedjegyzékben is szerepelnek. Az 1571 . évi adóösszeirás mellett még néhány adatunk szintén arra mutat, hogy vidék falvai valóban fejlődtek, erősödtek. Az 1578-as csongrádi tizedlajstrom pl. 42) elevény és Csépa portáinak növekedését tárja elénk. Az 1573-as összeírás szelt még csak 650 akcsét vett be a török halketted cimen Kürtön, de szinte hihetet*nnek tünik,hogy 1575-ben a halketted már 1000 akcséra szökött, s hogy elfogott irhák után is tudott fizetni a község 4700-at és kisebb kihagyások cimén meg még 00 akcsét. Az 15 éves háború által előidézett nagy korforduló küszöbén, 1590-ben 43) dig már 8000 akcsét jövedelmezett Kürt a budai pasának. ,Bár nem tudjuk milyen k szenvedés izzadta ki magából a fenti súlyos szolgáltatásokat, mégis azt állapititjuk meg,hogy csak az előzőknél népesebb, gazdaságilag fejlettebb község lehett képes ilyen terhek elviselésére. Az 1570-es 1580-as évek átmeneti szélcsendje után azonban még az eddigiinéi is nehezebb idők következtek. A tizenöjéves_háboru_viharajj/idékünkö>i is igzetes következményekkel jártak. Főként az 1596-ban a Tisza vonalán Eger len felvonuló török hadakat támogató krimi tatárok martalóc csapatai végeztek iási vérontást. Majd 1598-ban a Budáról induló és a Tiszazugot is érintő ujabb rök hadjárat és visszavonulás tette teljesen tönkre, égette lakatlan vidékké a íjat. A pusztítás olyan nagyméretű volt,hogy 20-30 évre szinte teljesen megállt az et. Különösen az alsó-tiszazugi falvakat viselte meg, melyek közUl még 1614-ben csak Kürt és Csépa szerepelt a püspöki tizedszedő jegyzékében. Szelevény, Sas, 44) g nem adott életjelt magáról. 1629-ben is csak Csépa és Kürt fizette a tized A bérletét. 1635-ben a magyar hatóságok előtt újra megnyílt az ut a Tiszazugba. Igy centül a lakosság életét a vármegyének járó adók is nehezítetek. Hatóságaink a jöbagyok kötelezettségeit a porták nagysága szerint határozták meg. A aportaösszeirő-44-