Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

Tiszazug lakosságának csökkenése csaknem teljesen megegyező arányú a csépaival. Az idegenben dolgozók számaránya községünket valamivel felülmúlja. 1949-ben ez 8,5 1960-ban 10,7%-ot tett kí.

38

' A felszabadulás utáni társadalmi átalakulás következtében jelentősen javult a csépai dolgozók £zociájjs_helyzete, növekedett politikai öntudata és általános kultúrája is. Az 1947-ben induló hároméves terv időszakában megvalósult a község villamosítása. 1948. május 14-én fogadta el a helyi képviselőtestület Csépa villamosításának tervét, és 5.750 forinttal járult hozzá annak végrehajtásához. 1948. augusztus 1-én gyúl ladt ki az első villanylámpa a faluban. 1960-ban a házak 91 százalékában világítottak villannyal. Még ugyancsak a hároméves tervben kerUlt sor a Csongrád felé vezetó' mintegy 4,5 km hosszú bekötó'ut elkészítésére, A kövesutat 1949. július 1-én adták át a forgalomnak. Alig egy év múlva, 1950. augusztus 10-én pedig már kezdetét vette a község határában a régen várt alsó-tiszazugi vasútvonal építése. A Kunszentmártoni és Lakitelket összekötő'vasúton 1952. május 18-án indult meg a közlekedés. Ez a három nagy vívmány, amely alapvetően elősegítette Csépa további fejlődését, meggyőzte a lakosságot is arról, hogy az uj társadalmi rend a nép boldogulását, felemelkedését szolgálja. Az első nagy sikereket további eredmények követték. A lakóházak számának és az egy házra eső lélekszámnak alakulása Ivek Házak száma 10 házra jutott 1930. 966 37 1949. 992 33 1958. 1.008 32 A lakóházak számának emelkedésével lényegesen csökkent azok zsúfoltsága. Sokat változott az épületek alapanyaga és térfogata is. A lakásviszonyokban beállott változást ezek az adatok azonban csak részben tükrözik. Nagyon fontos megemlítenünk azt is,hogy 1960-ra a község lakóházainak több -268-