Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

A 209. oldalon levó' táblázati adatok világosan tükrözik, hogy Csépa a századforduló után is megó'rizte igen erős agrár jellegét. 1930-ban a lakosság 79,1 %-a élt mezó'gazdaságból. Az alsó-tiszazugi átlag 77,4 %-ot tett ki. A magasabb agrárnépességü Csépán ugyanakkor - mint az előzőekben is láthattuk - az 1 lakosra esó'földterület kevesebb volt, mint az Alsó-Tismzugban általában. 1927-ben 1 lakosra az Alsó-Tiszazugban 2,4, Csépán 1,3 kat. hold terület esett. Ez a földhiány ezután is meghatározólag hatott községünk mezőgazdasága és népe életének alakulására, s egyben magyarázatul is szolgál a Fejlődés során mutatkozó sajátos jelenségekre. Az 1920-as évek közepétől a mezógazdaság_ fejlődése meggyorsult. A müvelés alatt álló területek nagyságában és a megművelt területeken belül a művelési ágak arányában bekövetkezett változások jól mutatják ezt 157) a fejlődést. AJöl^ej;^le^megosz[áBa 1935-ben(kat.holdban) : ' összterület SzjSntá__Legelő Rét S_zó1_ő_ Kert_ Terméketlen Csépa 4994 3692 172 52 672 26 329 Kürt 10118 5187 1122 525 2435 51 458 Sas 4820 2329 712 717 312 45 506 Ug 4351 2776 517 517 300 29 248 Szelev ény 7825 5621 917 481 238 24 508 Összesen: 32108 19605 3440 2292 3957 175 2049 Az országos és az alsó-tiszazugi művelési átlaggal való összehasonlítás az 1895. és az 1935. évi adatok alapján (%-ban, asz összterület = 160%) : (Táblázatot lásd a 211 .oldalon). -210-