Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

Művelési ág Csépai arány A-Tiszazug Országos 1895 1935 1895 1935 1895 1935 Szántó 64,2 73,9 55,6 61,0 55,5 60,3 Szőlő 6,2 13,4 3,9 12,3 1x9 2,2 Legelő 6,9 3,4 20,1 10,7 13,8 10,6 Rét 8,9 1,0 12,1 7,1 8,7 7,! Terméketlen 11,6 6,5 5,1 6,3 5,7 6,5 Csépa község határában a legnagyobb szerep 1935-ben is a szántóföldnek jutott. Százalékaránya az 1895. évi 64,2 %-ról 73,9 %-ra növekedett, s ezzel 12,9 %-al haladta meg az alsó-tiszazugi, 13,6 %-al az országos átlagot. 1935-re erősen megemelkedett a szőlőterület aránya is, amely mind a környéki, mind pedig az országos részesedési százalékot felülmuta. A szőlő részesedése az 1895. évi 6,4 %-ról 13,4 %-ra növekedett, és ezzel a szántóföld után a legnagyobb területet foglalta el a határból. A szőlő- és a szántóterület a rét és a legelő rovására nőtt, amelyek részesedése igy egészen megfogyatkozott. A legelő 3,4 , a rét pedig 1 %-ra szűkült össze. i' Művelési ágak szerinti megoszlás Csépán (1851-1960) : (Ábrát lásd a 212.oldalon.) A fenti adatok arra mutatnak,hogy a kis határu Csépa lakossága a rendelkezésére álló terület minden darabját törekedett művelési alá vonni s azt minél gazdaságosabban hasznosítani. Ennek ellenére azonban községünk mezőgazdasága még a 30-as évek közepén is főként szemtermelésre irányult, s nagyon lassú léptekkel haladt a termelőeszközök fejlődése is. A legtöbb gazdaság továbbra is a XIX. század végi szinten termelt és sok még ekével sem rendelkezett,. Ugyanakkor a legnagyobb birtokosnál már megjelentek a kettős ekék, vetőgépek, darálók, szecskavágók. Egy birtokosnak 1927-ben - 211 -