Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)
közülünk parancsaikat általhágná, minden elmulasztott nap fejében tőle böntetésül egy forint vétetik.. A földesuraság, hogy szölleinket művelni restelkedünk, belénk köt s minden jutalom nélkül egyszer egyiktől, máskor másiktól rendre elveszi.. Szőlőeladáskor, uj szokás szerint, minden ut szőlőtől egy garast követelnek, átíráskor pedig három forintot taxáitatunk... A szőlőket az uraságok időről-időre magukhoz váltják, és birtokuk terjed...» 17 ^ A XIX. század elején egyre nagyobb területek kerültek müvelés alá, de a szelevényi uradalmak és a módosabb csépai gazdák már a szántóföldek esetében sem kinálták a korábbiakhoz hasonló előnyös bérleti szerződéseket, sőt a régieket is felújították, és a teljesítendő szolgáltatások közé igyekeztek minél több ingyenmunkát beszorítani, hogy a saját kezelésükben levő, egyre növekvő földek megműveléséhez biztositsók a munkaerőt. Ezt akadálytalanul megtehették, mert munkáskéz bőven volt a vidéken. A nagyszámú csépai, szelevényi és kunszentmártoni szegénység, melynek "nagyrésze napi bérrel és aratási résszel beszerzett nehéz munkákodásokkal táplálta magát" , minden munka elvégzésére készen állt. De kevés volt a munkaalkalom. Különösen érvényes ez Csépára, ahol mindössze csak két birtokosnak volt 90-90 holdnyi földje. Igy a csépai lakosság jelentős része (nemesek is) a szelevényi uradalmak árendása vagy részes munkása lett, és kénytelen volt alávetni magát a 19) munkaadók kénye-kedvének. Igy vált a majorsági földeken dolgozó szerződéses parasztok,napszámosok és cselédek kezdeti kedvezőbb helyzete egyre nehezebbé, miközben mind nagyobb jövedelem halmozódott fel a majorságok urai kezén. Az 1853. évi úrbéri rendelet - mint említettük - kitért a majorsági parasztok helyzetét érintő kérdésekre is. Megadta az önmegváltás lehetőségét a szerződésss jobbágyok azon szűk csoportjának, akik egyezségüket örök időkre vagy a jobbágy férfiág kihaltáig kötötték. Más esetekben a korábbi állapotok megtartását irta elő, de lehetővé - 154-
