Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)
ment át. Meleg, száraz éghajlat többször nedves, hüvós éghajlattal váltakozott, mig azután a jelent is magában foglaló utolsó holocén? szakaszban a maival kb. megegyező* : melegebb, szárazabb, kontinentális éghajlat vált urakodóvá. A Község éghajlatára, miként az egész Tiszazugra, hazánk klímájának szélsó' értekei a jellemzők. Hőmérsékletet tekintve a terület kedvező helyzetben van. A napsütéses órák száma magas. A vegetációs idő hŐösszege (ápr.l-tól szept.30-ig) 3300 C fölé emelkedik, ami bizonyitja,hogy a község az ország legmelegebb részéhez tartozik. Az évi átlagos középhómérséklet:plusz 10-11 C ,A januári középhőmérséklet minusz 1-2,a júliusi plusz 21-22 C . Ezektől az átlagoktól időnként komoly eltérések adódnak. Főként a januári hőmérsékletingadozás a nagy, esetenként a középhómérséklet plusz 4 és minusz 10 C -ot is eléri. A júliusi átlaghőméríékleti ingadozás kisebb : plusz 17 és 24 C között mozog. A terület kontinentaIitásának mértékét még jobban kifejezi a közepes évi hőmérsékletingadozás, melyet a legmelegebb és a leghidegebb hónapok hőmérsékletkülönbségéből kapunk : 23-24 C°. 17) Mig Csépa mezőgazdasága számára a hőmérséklet kedvezően alakul, a 18) csapadék, sajnos, már nem. Az évi csapadék 460-580 mm. Az évi átlag csaknem megegyezik a Tiszazug átlagos csapadékával (az utolsó 20 év átlaga) : 522,9 mm. A vidék e kevés csapadékot is elég egyenetlenül kapja, ami megmutatkozik mind az évi, mind a havi csapadékeloszlásban : 1962-ben pl. a csapadék alig haladta meg a 400 mm-t, 1965-ben viszont a 700 mm-t is túlszárnyalta : 1957 májusában 111 mm eső hullott, 1950-ben pedig csupán 19) 5,9 mm. Ezek az adatok azt mutatják hogy Csépa a Tiszaszuggal együtt hazánk legszárazabb tájai közé tartozik. A szélsőségekre hajlamos, aránylag magas hőmérsékletű és egyenlőtlen csapadékeloszlásu vidéket kb. az ember megjelenése idejétől sem zárt erdő nem borította, sem egyhangú füves puszta nem volt, hanem északi fele részben erdőfoltokkal/ partmenti szegélyerdőkkel tűzdelt ligetes táj, részben érvalányhajas homokos puszta, déli fele pedig mocsaras / mocsárerdőkben 20) nádasokban gazdag terület. -12-
