Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

közeli peremi részek erősen keverednek homokkal, itt homokos lösz az uralkodó. A déli területen^ közel a holocén árterekhez a lösz iszappal vegyül. Főleg Csépa és Szelevény körzetében található iszapos lösz. Jól látható ez a csépai téglagyár környékéről vett talajmintákból is. Ez a nagy kiterjedésű, kevésbé kötött összetételű löszfelszin (Felső12) föld) jó termó'terület, humuszrétege kb. 25 cm. Felszínének egyhangúságát is csökkenti néhány kisebb lefolyástalan, vizállásos hely (Kopolya dűlő), enyhe kiemelkedés 13) és egy 4 méter magas elipszis alakú kunhalom (Kunhalmi dűlő). Csépa község legmélyebben fekvő részei a holocén árterek (Lapos). Ezek délről körülfogják a löszhátakat, nyugatról pedig még az öregszőlő homokját is elérik. A Tisza és a Körös felszinalkotó munkájának eredménye ez a terület, kb. a határ kétötöd része. Az 1894-ben készült védőgát (Nagygát) megépítéséig a folyók csaknem évente elöndötték a község déli részét, mintegy visszajártak azokra a helyekre, ahol évezredekkel előbb Is kanyarogtak, ahol természetes utón kisebb-nagyobb meanderek váltak le róluk (Nagytó, Kerektó, Kakas ér, Pókahází ér, Kanyó fok, Feneketlen tó, Vadas 14) ér - a két utóbbi a Körös volt kanyarulatának maradványa). Ezeken kívül még több olyan vizállásos helyet is táplált az ár, amelyekről még nem tudjuk pontosan, hogy a Tisza vagy a Körös meanderer* e vagy csupán fel nem töltött mélyedések, lapályok (Csipsár, Kistó, Ludas ér, Meleg ér, Mély ér, Csikós ér). Az árterületből csak néhány magasabb part, löszhát nem került viz alá (Pőkaháza, Czompódhát, Kishát, Csipsórpart.) Láthatjuk,hogy a Lapos felszine eléggé változatos. Itt található a község legalacsonyabb pontja is (Nagytó) - 84 méter. Felszíni formáinak gazdasága a Szőlőkét azonban nem éri el. Ezt a folyók által lemélyitett, ugyanakkor humuszban gazdag s kevés homokot tartalmazó iszappal, helyenként agyaggal befedett teröletet a nép Rétnek is nevezi. A réti földek sok helyen szurkosak, kemények. Az idők folyamán a partosabb részeken kevés szikes is képződött. A táj alakulásában, felszínének formálásában a folyók és a szél munkáján kívül természetesen más tényezőknek is részük volt, s részük van ma is. Nagyon fontos mindenkor a hómérsékle^&j^COTpadél^szerepe^ A vidék magával az Alfölddel együtt az ember itteni megjelenésétől is (i.e. 5000 év) nagy hőmérsékleti és csapadékbeii változásokon