Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

Katolikus = 2048 Evangélikus = 116 Református = 4 Ohitü = 2 Zsidó = 80 összesen: = 2250 Ekkoriban a helység evangélikus lakossága mind gyakrabban kérte a közbirtokosságot, hogy imaházhoz és iskolához juthasson. 1853-ra törekyését siker koronázta. Ezt még az tette teljesebbé, hogy 1858-ban a katolikusokkal is megszűnt az együttműködés, s végérvényesen ez a 286} felekezet is önálló egyházzá szerveződött. Csépa a XIX. század közepén is a katolikusok alkották a lakosság nagytöbbségét. A népesség növekedésével a katolikus egyház egyre na­gyobb jövedelemhez jutott, ugyanakkor a" község életében mind nagyobb szerephez is. Az 1801-ben felépült uj, tágas parochia az egyház, anyag? megerősödését, a csépai communitásnak a vármegyéhez cimzett 1801 . évi panaszos levele pedig hatalmának növekedését mutatja : "Az esperes már nemcsak a canonica visitációban foglalt fizetését akarja, de még kiváltságos jussainkba is erőszakosan magát béhelyeztetni kívánja, emellett pedig nemcsak az adófizető', Libertinus lakosainkon a párbér­béli fizetését, de még nemes Cpmpossessor urainkon is kétszeresen megvenni bátorkodott. Hogy pedig a Hadnagy-választásban minékünk proscribálljon, azt sem a jő rend, sem a törvény, sem nemesi szabad­ságunk meg nem engedi, ezért mi az ilyenekbe való beavatkozás ellen protestálunk." A plébános! terhek, a papi szolgáltatások teljesitését a hely­ség szegényei egyre jobban elhanyagolták, de a módosabb közbirto­kosok is ott rövidítették meg az egyházat, ahol tudtak. Igy a plébá­nosoknak is volt miért panaszt tenni a communitásra. Ok leginkább - 112-

Next

/
Thumbnails
Contents